Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

JANUÁR 31. “Boldogok a lelki szegények, mert övék a meny­­nyeknek országa.’’ Máté 5:3. Olvasd: Luk. 6:20-23. [>GY nap az ajtóm előtt állt egy öreg ember, aki ala­mizsnát kért tőlem. Amikor haboztam, hogy ad'ak-e valamit neki, kigombolta kabátját, és belsejét mutatva kiáltotta: “Nézd ezeket a rongyokat!” Aki mint koldus tud megállni Isten ajtaja előtt, az a “lelki szegény”. Mi tudjuk, hogy semmit sem érhe­tünk el nélküle. Reménytelenek vagyunk segedelme nél­kül. Ezért kitárjuk üres kezünket és hittel fordulunk Hozzá, 'hogy fogadjon minket kegyelmébe. Rámutatunk lelki ruhánkra és úgy mondjuk: “Nézd ezeket a ron­gyokat!” Krisztus szeretettel néz ránk, s mivel lelki sze­gények vagyunk, nekünk ajándékozza Isten országát. Az önteltek képtelenek akár kívánni, akár elfogadni ezt az ajándékot. De arról, aki semmit sem tart magáról, Isten le tudja venni az önmaga által csinált rongyokat és felruházni a Krisztus igazlelküségével. IMÁDKOZZUNK! Istenünk, segíts minket, hogy semmiben ne bizakodjunk, ami a mienk, hanem kegyelmedbe vessük bizalmunkat a Jézus által, aki a mi Megváltónk, üresitsd meg szivünket mindentől, amiről azt hisszük, hogy a mienk, hogy teljesen betölthesd a Te idvességeddel. Az ő nevében kérünk. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Boldogok, akik mint koldusok állnak Isten ajtaja előtt, mert övék a mennyeknek országa. Wikmark Torbjörn (Sweden)

Next

/
Thumbnails
Contents