Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

“A szeretet soha el nem fogy.” I. Kor. 13 8. Olvasd: II. Kor. 4:13-18.

ZT mondják, hogy amikor a Honolulu-i nagy központi templom épült, az építész igy szólt a lelkipásztorhoz: — A szószékre felirást teszünk. De csak 22 betűből állhat. Szeretnek, ha Ön választaná meg a felirást.

A lelkipásztor sokat gondolkozott a felíráson. Tudta, hogy valami olyant kell választania, ami minden rendű, rangú és korú ember számára egyformán mondani tud valamit. Ezenkívül alkalmas legyen úrvacsoraosztáshoz, temetéshez és esküvőhöz, szólni tudjon a bűnbánókhoz és minden Istent tisztelőhöz. Sok imádkozás és fejtörés után végre ebben a rövid mondatban állapodott meg: A szeretet soha el nem fogy.

Úgy érezzük néha, hogy a szeretet meggyengül vagy megszakad, elfogy. Voltak pillanatok, mikor nemcsak Jézus, hanem István és Pál, meg sok ezeren még úgy' érezték, hogy a szeretet megszűnt. De vájjon megszünt-e igazán? A keresztyén egyház története azt mutatja, hogy a szeretet lángja mindegyre hatalmasan fellobog. Az a szeretet, amelyik Jézuson keresztül áradt e világra, az ő tanítványain keresztül ma is áthatja a világot és minket is szent elhatározásokra indít. Láthatatlanul, csendben, de változatlanul munkálkodik és soha el nem fogy.

IMÁDKOZZUNK!

Atyánk, köszönjük Neked azt a szeretetet, amely egyszülött fiadon, az Ur Jézus Krisztuson keresztül árad erre a világra. Tud juk és beismerjük előtted, hogy mi is azért szeretünk Téged, mert Te előbb szerettél minket. Segits meg Atyánk, hogy mi ne csak Téged szeressünk, hanem azzal mutassuk meg irántad való szeretetünket, hogy embertársainkat is szeressük. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

A szeretet lassan, láthatatlanul munkálkodik és soha el nem fogy. O. Kyle Lamb (Alabama)

JANUÁR 20.