Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-11-01 / 6. szám

sé'gének munkálásában. Kbnyörgok árokért, akiket énnekem adtál, hogy ők is részeseid lehessenek, áldott Jézusom és boldog birtokosai, tovább gyümölcsöztetöi, kegyelmed ajándékának. Adj nekem, adj ne künk boldog karácsonyt, melynek öröme nem múlik el az ünnep tovasiető napjaival, sőt egyre nagyobb lesz, minél tovább járunk együtt a megérkezésig. Hála, óh hála Neked édes Atyám, a Te kibeszélheteilen Ajándékodért, Ámen!

7. VOLT-E MÁR KARÁCSONYOM?

De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, hogy kijelentse az ő Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között; azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel. Cal. 1:15-16.

\ KALENDÁRIUM december 25—26. napjaira teszi az Ur

földreszálláSáriak ünnepét, de az egyes ember karácsonya tulajdonképen akkor van, amikor Jézus megszületik szivében. András és János egész életükben nem felejtették el, hogy “nála maradnak azon a napon: vala pedig körülbelül tiz óra”. Natanáel karácsonya akkor volt, mikor Jézussal szemben állva, meggyőzeivé kiáltott ekként: “Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izrael királya!" (Ján. 1:50.) Péter karácsonya a gazdag halfogáskor érkezett el. (Luk. 5:8.) Bartimeusnak akkor volt kaiácsonya, amikor megnyitott szemeivel megindult a Jézust követő úton. (Márk 10:52.) Zakeus akkor ülte karácsonyát, mikor Jézus betért hozzá. (Luk. 19:9.) Pál Damaskusban érezte, hogy Jézus számára is megszületett. És sok nevet sorolhatnék még elő. De nem teszem, hanem megkérdezem: “Ilyen értelemben, volt-e már karácsonyod?” A tapasztalati keresztyénség akkor kezdődik, mikor hozzám is elérkezik a menny királya. Addig lehetek “vallásos’ ember, ne-54