Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-11-01 / 6. szám

isten minden kisértése az eítévelyedett bárányt akarja visszahozni. Mig a Sátán kísértése összetörésünket célozza, az Űré mindig megtartásunk érdekében történik Mégis igy kell imádkoznunk: Ne engedd, hogy valaha is eltávolodjam tőled és a kisértés tüzéből kelljen kiragadnod megmentő kezeddel!

Igen, Atyám, hadd járjak én mindig Veled! Hadd legyek mindenkor engedelmes gyermeked, hogy ne vigy engem a kisértetbe! Szent Igéd legyen lámpásom, Szent Lelked legyen vezérem, — akaratom egyezzék a Te akaratoddal és ha gyarlóságból mégis megbotlom, nyújtsd felém megmentő kezedet, mely a helyes ösvényre von! Add szivembe a bűnnek iszonyatát, hogy ne nyissak előtte ajtót, midőn szivemen zörget. Hozzád ragaszkodó, engedelmes életem biztosítson szerelmed által, hogy ne vigy engem a kisértetbe, sőt szabadás meg a gonosztól, a Krisztus által. Amen.

8. SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL!

Józanok legyetek, vigyázzatok, mert a ti ellenségetek az ördög mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén akit elnyeljen. I. Péter 5:8.

\j AN-E személyes gonosz? Van-e ördög? Olyan bizonyára nincsen, aminő formában megszokott illusztrációk állítják elénk: lópatákkal, hosszú farokkal, lángoló nyelvvel és szarvakkal. De létét minden lelki életet élő ember tapasztalja. Hányszor érezzük e sötét szuggerátort közvetlen közelünkben; ráismerünk sugalmairól és lába nyomait hányszor látjuk borzadállyal magunk és mások életében. Az Űr Jézus evangéliumában hányszor leplezi le a “hazugság atyját”, isteni erejével hányszor űzi ki a megszállott lelkekből! Nem képzelet tehát és nem költői szóhasználat, hanem valóság a személyes gonosz létele. Megváltónk a nagy imádságmintában erre a könyörgésre tanít: Szaba-13