Csendes Percek, 1953 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1953-07-01 / 4. szám

“A szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával." Gál. 5:1.

Olvasd: Gö/. 5:13-18. .

fiZ EGYIK KIS TAVON történt, hogy a vihar elszakított egy csónakot a parttól. Olyan helyre sodorta, ahol a kiálló kősziklákhoz csapdosta és összetörte.

Mikor a vihar elmúlt, a csónak tulajdonosa átment szomszédjához, kölcsönkérte annak csónakját és elindult elveszett tulajdona keresésére.

E két csónak a kétféle szabadságot tükrözi elénk. Az első arról a szabadságról beszél, amelyet nem korlátoz semmi, amikor könnyen veszünk mindent. Nagyon sok ember életében látjuk ezt. A pillanat, vagy más körülmény behatása alatt cselekesznek minden meggondolás nélkül. Szabadosán.

A másik csónak arról a szabadságról beszél, amelynek célja betölteni azt a hivatást, amelyre Istenünk elhívott. Hogy elérje célját, hajlandó alávetni magát isteni korlátozásoknak.

Az igazi szabadságot akkor találjuk meg, amikor engedjük, hogy Krisztus legyen életünk Mestere. Akkor rádöbbenünk e szavak igazi jelentőségére: álljatok meg erősen abban a szabadságban, melyre Krisztus szabadított fel minket.

IMÁDKOZZUNK:

Isten, édes Atyánk! Olyan jó szent közösségben élni Veled. A Te szolgálatodban találja meg életünk igazi hivatását. Adj szabadságot a Krisztusban és használd fel életünket a Te országod terjesztésére, a Krisztus által kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Mi az én számomra az igazi szabadság? Az-é, hogy azt teszem, ami nekem tetszik, vagy az, hogy cselekszem az én mennyei Atyám akaratát? Lome Imre Henrik, (Ontario)

JULIUS 8 .