Bogdányi Gábor, Fabiny Tamás, Prőhle Gergely szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 15 (2009). Különszám

Hozzászólások módszertani szemszögből - HARMATI BÉLA: Oázisegyház

vetkező évtizedekben várható gyülekezeti létszám, és ebből kikövetkeztethető számos jelenleg önálló kisebb egyházközség megszűnése, illetve összevonása. 3. „...helytelenítjük a szünergizmus tanítását..." (2.2.). Az irat összefüggésébe kevéssé illik bele a szünergizmussal való foglalkozás. A sola gratia tétel magában foglalja, hogy Krisztus pro nobis - extra nos megváltói tette kizárja az emberi együttműködést. Az ember személyiségét viszont a megváltás nem kapcsolja ki, azaz sola gratia, de nem sine homine. Ebben az egyházstratégiai tervezésben az egyháztagok aktív közreműködéséről van szó, azaz a régi mondás szerint „Higgy tettel - tégy hittel!" A jó cselekedetek helye nem a kegyelem előtt van, „érdemszerzésként", hanem utána, hálából, következményként.

1 A reformáció kerek évfordulójára, 2017-re való készülésünk magával hozhatja a lutheri teológiai tételek alaposabb ismeretét és ismertetését. 4. A munkamódszerekről szóló fejezet a stratégiai célok öt kiválasztott csoportjának felsorolásával kezdődik. A javasolt két prioritás a fejlesztési területeken a spiritualitás és a személyi erőforrások fejlesztése. Bizonyos, hogy egyházunk számára hármas öszszefüggésben adódnak a feladatok: egyrészt az egyház belső problémái önmagukban, másrészt az egyház és a többi egyház kapcsolatában, az ökumenében, harmadrészt pedig egyházunk és a társadalom, az egyház és a külvilág viszonyában. Itt újra hangsúlyozni kell, megismételve az előzőkben már mondottakat, hogy helyzetelemzés nélkül nem hiteles a stratégia. Az ugyanis nem kifogás, hogy mindnyájan benne élünk az egyházban, ismerjük a problémáit és érezzük a nehézségeit. A problémákban és a nehézségekben is vannak azonban prioritások, és ezek felismerésében bizonyára nem egyezünk. Borsodban más az ország és az egyház, mint Kemenesalján! 5. A vízió ötödik pontja a feladat végzésének hogyanjával foglalkozik: „vitákban érlelődő többségi döntések következetes végrehajtására van szükség" (4.1.5.). Itt arra a tényre figyelhetünk, hogy egyházunk jelenleg érvényes törvénykönyve nem valósítja meg következetesen a demokratikus szubszidiaritás elvét, és Montesquieu elméletére visszamenően a „hatalmi ágak" elválasztását sem. Az 1997.1. törvény 11. § szerint „a törvényhozást, az egyházkormányzást és a bíráskodást egymástól elválasztja", a zsinat feladatkörében mégis összekeveri a kormányzást és a törvényhozást. A stratégiai végrehajtással kapcsolatban azonban az látszik a legnagyobb problémának, hogy egyházunk csúcsvezetésében az egymás mellé helyezett grémiumok - zsinat, országos presbitérium, elnökség, püspöki tanács - jogosítványainak kiosztása nem világos. Ebből időhúzás, adminisztratív bénultság és zűrzavar keletkezhet.

2 6. A prioritások fejezetben nagyon örültem küldetésünk lelki alapjai hangsúlyozásának. Az Elcsendesedés Háza létrehozása nagyon jó gondolat, talán Piliscsabán lehetne kialakítani. 7. A „Kik azok az evangélikusok?" szövegkörnyezetbe nem illő cím alatt az evangélikus identitásról, az azonosságtudat fejlesztéséről olvasunk. Hol maradt ebben az ösz-