Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - NÉMETH ZSOLT: Kepler pályái és a világharmóniák

(A fentiekben látszólag pongyolán fogalmaztunk, amikor a bolygók távolságairól beszéltünk, de nem neveztük meg, hogy mitől való távolságuktól. Ebben a megfogalmazásban azonban a kor tudományos színvonala tükröződik, amely még bizonytalan abban, hogy mit is kell viszonyítási pontnak tekintenie. Kopernikusz a földpálya középpontját tekinti annak, Kepler azonban már a valódi Napot. Itt emlékeztetnünk kell arra, hogy a XVI. században még körpályákkal számol mindenki, s e körpályáknak nem a középpontjában foglal helyet a Nap - ezt a lehetőséget a korábbi évszázadok megfigyelései alapján el kellett vetni.) A Mysterium Cosmographicum alcíme szerint „Az égi szférák csodálatos arányosságairól és az egek számának, méretének és periodikus mozgásainak az öt szabályos mértani test által meghatározott igazi és különleges okairól" szóló elmélet kifejtése, mely a következőket mondja ki: a Szaturnusz és a Jupiter pályái által meghatározott szférák (értsd gömbök - N. Zs.) közé kocka, a Jupiteré és a Marsé közé szabályos tetraéder, a Marsé és Földé közé szabályos dodekaéder, a Földé és a Vénuszé közé szabályos ikozaéder, a Vénuszé és a Merkúré közé szabályos oktaéder írható.

10 A bolygópályák közötti távolságok meghatározták, hogy melyik kettő közé melyik szabályos test helyezhető el. Kepler igyekezett megindokolni, hogy az adott két bolygószféra közé miért éppen az a test került, amelyik. Állításai egytől egyig igazak, de inkább esztétikai jellegűek, mai szemmel egyik sem tekinthető természettudományos értelemben vett bizonyító érvnek. Például a kocka azért kerül a legelőkelőbb helyre, legközelebb az állócsillagok szférájához, mert „egyedül az osztható fel kockákra (azaz önmagával azonos testre - N. Zs.) anélkül, hogy prizmák (értsd nem szabályos testek - N. Zs.) is keletkeznének", illetve mert „neki vannak minden szempontból egyenlő szögei (értsd minden oldal- és lapszöge egyenlő - N. Zs.), nevezetesen derékszögek".

11 Kora gondolkodásmódjára jellemző, hogy legkiválóbb természettudós kortársai, mint például Michael Maestlin vagy Tycho Brahe szemrebbenés nélkül elfogadták ezt a fajta érvelést. Nézőpontunk szerint ez nem tulajdonítható az akkori tudományosság kezdetlegességének, mint ma sokan állítanák. Ne feledjük, hogy a Mysterium Cosmographicum megjelenésekor még messze a felvilágosodás kora előtt vagyunk, mely beindította a tudomány agyonracionalizálásának ma is tartó folyamatát, magyarul egy materialista tudományt hozott létre. Ez a materialista tudomány - híján lévén a metafizikai komponenseknek - részeredményei ellenére reménytelenül küszködik egy átfogó és konzisztens világkép megalkotásán. Kepler korában a metafizikai „beütésű" diszciplínák, mint például az asztrológia vagy a numerológia, még teljes jogú tagjai a magas tudományok körének. A Mysterium Cosmographicumban is találunk numerológiai érvelést, az pedig közismert, hogy Kepler a legmagasabb körök (például II. Rudolf császár vagy Wallenstein generális) által nagyra becsült asztrológus volt. Utóbbi tevékenységét nem csupán megélhetési célból végezte, ahogy az Az ember tragédiájából kitetszhet, hanem mert hitt benne, és a mindenség megismerése szempontjából az egyik legalkalmasabb eszköznek tekintette.

12 1596 januárjának végén Kepler két hónapos eltávozásra kapott engedélyt grazi állomáshelyéről, hogy meglátogathassa betegeskedő nagyapját. Távollétét, mely végül egészen augusztus végéig tartott, arra is felhasználta, hogy elméletéről konzultáljon Ilii