Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Figyelő - HORVÁTH PÁL: Keresztény hit a modern világban (Helmut Richard Niebuhr: Krisztus és kultúra)

hitelesen megélni hitét a világban, úgy, hogy az se hitben való meghátráláshoz, se a világról mint keresztény feladatról és küldetésről való lemondáshoz ne vezessen. A hitből fakadó, Krisztus és a világ viszonyát érintő keresztény magatartás Niebuhr szerint döntés, mégpedig személyes és kollektív, közösségi értelemben is felfogott egzisztenciális döntés, amelynek valódi tárgya a Krisztussal és a kultúrával is vállalt, egyidejű sorsközösség. Az ilyen döntés két feltétele a hűség és a bizalom. Hűség Krisztus és az embertárs, az emberi közösség iránt és bizalom Krisztus, Isten kegyelmében és abban az emberi iparkodásban és jóakaratban, amely nem pusztán formálni, hanem átformálni is képes az ember, a kulturális valóság világát. A kérdéssel szembesülő hívő végső bizonyossága „azt jelenti, hogy tudjuk, a kultúra világa, az ember alkotása benne van a kegyelem világában, Isten országában". Ha mai szemmel és hazai állapotainkra figyelve olvassuk Niebuhr elemzését, sorra ismerhetjük fel azoknak a szellemi magatartásoknak a jelenlétét, szociológiai, tapasztalati megragadhatóságát, amelyeket a szerző is elemez. így láthatjuk a világból, a kultúrából való szemforgató és kegyes kihátrálás és a vallástalan, profán valósággal szembeni kulturált és kulturális önfeladás kísértését is vallási életünk mindennapjaiban, az pedig aligha kétséges, hogy a krisztusi élet és a kultúra világa közötti közvetítő kísérleteink zöme Niebuhr szintetizáló, a paradoxonon és a konverzión alapuló modelljeinek vegyüléke. Ha a szerző útmutatása nyomán empirikus vizsgálatokba fognánk, leírásai és kategóriái ma és itt is érvényesnek bizonyulnának, teológiatörténeti elemzéseit pedig bízvást kiegészíthetnénk az utóbbi évtizedek gondolkodói törekvéseivel. Ugyanakkor azonban - és ez a mű olvasásának végső tanulsága, egyben biztatása - nekünk is fel kell tennünk azt a - csak a hívő élet gyakorlatában és nem az elméletben megválaszolható - kérdést, hogy van-e ma bennünk, közösségeinkben, egyházainkban olyan szilárd hit, személyiségünk alapjait érintő elhatározás, töretlen hűség és feltétlen bizalom, amely elegendő arra, hogy itt és ma is, nem kevés akadály dacára, magunkban és mindannyiunk számára utat találjunk Krisztus és a kultúra világa között, olyan utat, amelyet bejárva hitünk erősödése kultúránk gyarapodását, világunk morális tisztulását is jelenti. Horváth Pál Jegyzetek 1 The Social Sources of Denominationalism, New York: 1929. 2 The Kingdom of God in America, New York: 1937. 3 The Meaning of Revelation, New York: 1941. 4 The Responsible Seif An Essay in Christian Moral Philosophy. New York: 1963. 5 Niebuhr elemzése óta e szellemi magatartás híveinek száma különösen Amerikában megsokszorozódott, de ebbe az irányba mutatnak azok az egyházszociológiai modellek is, amelyek kontraszttársadalomról vagy diaszpóraegyházról beszélnek, és a modern nyugati világ teljes és végérvényes dekrisztianizációját befejezett és szükségszerű tényként tekintik.