Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

Klasszikusokról - Anette von Droste-Hülshoff és Gottfried Benn versei

ÉGŐ SZERELEM (Brennende Liebe) Akarod tudni, mi az oka, hogy néha oly méla vagyok, oly hóbortos, oly ostoba, oly vétkesen szórakozott, azt is, kegyetlen, tudni vágyod, mit rejt annyira kedveset a szekrény, mit titkolva zárok, s melynél gyakran időzgetek. Két szemet láttam, amiként megtörik vízben a sugár, s felidézem újra a fényt, két szem bármerre jár. Mikor a virágot leszedted a nyíló réten legutóbb, s „Oculus Christi"-nek nevezted, eszembe ez akkor jutott. Akad egy hang ezenfelül, mély, reszkető, mint kürt szava, kigúnyol könyörtelenül, s követ mindenhova. Mikor a csillogó teremben hegedűk gyötörték szivem, e hang ütött meg múltkor engem a csellóból egyszeriben. És van egy ismerős alak, könnyed és erővel teli, az erdőn előttem halad, s a tavat keresztülszeli; igen, mikor tűnődve néztem, mint olvad semmivé a hold előtt egy felhőcsík az égen, formája füstszerü volt. Es végül halld, ime, halld, a szekrény belseje egy véres kendőt tartogat, én raktam lopva bele.