Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Zolnától a budai vérpadig
Egy csabai nemes, Békés vármegye „csendbiztosa" Felesége idézett vallomása alapján tehát nem meglepő, hogy a pozsareváci békekötés után a katonaságtól megváló Matolay Csabára költözött. Matolayt 1718. október 4-én említik először Békés vármegye „commissariusa"-ként. 18 Az 1722. június 8-i békési közgyűlésen lezajlott tisztújítás során viszont már Sporer János töltötte be a posztot, rá egy évre pedig Sporer mellé Orbán Jánost nevezték ki biztosnak. Matolay ekkor már a vármegyei esküdtek között szerepel, akárcsak a szintén Békésen, szeptember 9-én megtartott közgyűlés idején. Úgy véljük, hogy a felelősségteljes „comissarius"-i megbízatást Matolay 1722 nyaráig láthatta el. 19 Szerepéről meglehetősen hézagos információk állnak rendelkezésünkre, de Karácsonyi nyomán a „commissarius"-i posztot mi is egyfajta csendbiztosi megbízatásnak tartjuk. Matolay feladata a különböző vármegyei behajtás, illetve a gyanús személyek elfogatása volt. így például a boszorkánysággal vádolt szentandrási jövendőmondó és javas ember, Suppuny, más néven: „Harangöntő" András ügyében 1721. március 26-án végzett vizsgálat során Szuhaj János azt vallotta, hogy az előző ősszel a „gyulai praefectus Muraközi és Matula Pál uraimék" azért jöttek Szentandrásra, hogy a „sok panaszra nézve megfogatják Harangöntőt", majd erősen megkötözve a szomszédos Öcsödre vitték. 20 Sporer Jánosról nem tudunk különösebbet, Matolay és Orbán viszonylag jól ismert életrajza alapján azonban megállapítható, hogy a fontos posztra kizárólag helyi, tehát a vármegyében élő nemesembert és egyúttal fegyverforgatáshoz szokott, tapasztalt katonát neveztek ki. Jellemző erre Orbán János esete, aki 1703-ban még Békés vármegye szolgabírája volt, és a Rákóczi-szabadságharc elején feltehetően a vármegyei tisztikar egy részével Gyula várába húzódott a kurucok elől. Bár a fejedelem „régi, igaz magyarságá"-ra hivatkozva még az év őszén külön pátensben szólította fel, hogy csatlakozzon a függetlenségi harchoz, Orbán továbbra is hű maradt a császárhoz. 1706 őszén átment Szegedre, ahol a rác határőrök kapitánya lett. 21 A fegyveres szolgálattól a függetlenségi harcot követően sem vonult vissza, későbbi visszaemlékezések szerint a legendás Rácz Pivoda, illetve Jósika regimentjeiben töltött be kapitányi posztot, az 1716-1718. évi háborúban például Rácz Pivoda egyik lovaskapitánya volt az erdélyi rác katonaságban. Orbán pályafutása felvet egy izgalmas kérdést. Minthogy a volt szolgabíró a rác „Nemzeti Katonaság" egyik főtisztjeként tért haza Gyulára, talán nem véletlen, hogy az ugyancsak „obsitos" Túróczy Miklós - a csabai szlovákok egyik első betelepítője - és Matolay is ezt a térséget választotta lakóhelyének a pozsareváci békekötés után! Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a három férfi még a háború során ismeretségbe került egymással, és a két felvidéki nemes talán éppen Orbán invitálására költözött Csabára. Mint fentebb írtuk, Matolay 1722 nyarán és őszén már Békés vármegye esküdtjei között szerepel, akárcsak az 1723. szeptember 1-jei tisztújítás során. 22 Ezt követően azonban hosszú évekig eltűnik a szemünk elől, és legközelebb már csak az 1729. augusztus 18-án lezárt csabai tizedjegyzék említi mint helyi lakost, igaz, az összeírás nemesemberként nem sorolja fel a vagyonát. 23 Az elmúlt hat év során sem a vármegyei nemesség összeírásaiban, sem a tisztújító közgyűlések anyagában nem fordul elő. Azt,
