Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 14 (2008) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - NÉMETH ZSOLT: Kepler pályái és a világharmóniák

ben minden menedék, vigasz és üdvözülés lakozik."

61 1630. november 15-én távozott az élők sorából. Korszakalkotó tudós volt, aki a tudomány több területén is maradandót alkotott. Megkockáztatjuk: talán éppen azért, mert nem bénították meg a szakterületek korlátai. Tehetségét, erejét a legvégső igazság megértésére fordította. Óriások vállára állhatott, de élt a lehetőséggel, és nem csak bámészkodott, hanem valóban messzebbre látott, mint kortársai. Analógiás láncokban gondolkodott. Húrok, hangközök, körosztás, fényszögek, bolygómozgás mind ugyanarról szóltak neki. Másrészt az univerzumra vonatkozó ősi keresztyén gondolatokat is átvette, s így a Szentháromság égi párhuzamait is megtalálni vélte. Számára a csillagoknak a mindenséget magában foglaló szférája, amely úgy a ptolemaioszi, mind a kopernikuszi rendszernek elemét képezte, Krisztusnak, Isten Fiának a szimbóluma volt. A Nap a legragyogóbb égitestként - mint a fény és a meleg forrása - a Teremtő jelképévé vált, míg a Szentlélek a középpontot és a mindenséget összekötő „sugárzási térként", kapcsolatként jelent meg Kepler számára.

62 Igaz hívő lelkében izzón égett Isten szeretete és műve iránti csodálata. Akár saját életműve értékelésének is tekinthetjük azt a Galénosz-idézetet,

63 amelyet a Harmonices Mundi V. könyvének mottójául választott: „Egy szent értekezést adok elő, egy igaz himnuszt teremtő Istenünkhöz".

64 A mai felfogás szerint azzal vívta ki helyét a tudományos panteonban, hogy mozgástörvényei által a mai értelemben vett „modern" tudománnyá tette a csillagászatot. Bár heroikus erőfeszítései, hogy a mindenség harmóniáját s ezáltal Istennek a teremtés által kifejezett gondolatát megértse, kudarcot vallottak, mégis ez a próbálkozása - az utolsók egyikeként -, mellyel példát mutat darabokra tört korunk kutatóinak, talán még becsesebb, mint maradandó eredményei. Irodalom Aiton, Eric J: Introduction. In: The Harmony of the World by Johannes Kepler. American Philosophical Society, 1997. Aiton, Eric J: Introduction. In: Johannes Kepler: Mysterium Cosmographicum. The Secret ofthe Universe. Arabis Books, Norwalk, 1999. Euklidész: Elemek. Gondolat, 1983. Ferguson, Kitty: Tycho & Kepler. Walker & Company, New York, 2002. Galenios: De usu partium corporis humani. Szerk. Georg Helmrich, Leipzig, 1907. Kepler, Johannes: De Raris Mirisque Anni 1631 Phenomeni. 1629. Kepler, Johannes: Mysterium Cosmographicum. The Secret of the Universe. Arabis Books, Norwalk, 1999. KGW: Johannes Kepler Gesammelte Werke. Szerk. Max Caspar, Walther von Dyck, Franz Hammer, Martha List és Volker Bialas. Deutsche Forschungsgemeinschaft, München, 1937-től. Kuhn, Thomas: The Copernican Revolution: Planetary Astronomy in the Development of the Western Thought. 1957. Reprint, New York, MJF Books, 1985. Martineau, John: A little book of coincidence. Wooden Books, 2002. Prodi Diadochi in Primum Euclidis Elementorum Librum Commentarii. Szerk. Gottfried Friedlein. Leipzig, 1873. Platón: Timaiosz. Ford. Kövendi Dénes. In Platón összes művei. 3. k. Bp. 1984. 307-410. o. (Bibliotheca classica)