Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GÁBOR: Fides et potestas II.

zunk az ott olvasható gondolattal: „A király, aki koronát visel, csak a testen uralkodik, oldási és kötési hatalma csak a testre terjed ki. A püspök viszont a lelken és a testen is uralkodik úgy, hogy mennyei hatalommal köt meg és oldoz föl a földön, mert nagy mennyei hatalmat kapott: a Mindenható hatalmát." 141 A tárgyalt korszak törvénytudói előszeretettel fejtették ki gondolataikat allegóriák segítségével, hogy az esetiből megvilágíthassák az általánost. így a test és a lélek fo­galma is túlmutat a szó szerinti jelentésén. Az anima (lélek) ebben a szövegösszefüg­gésben a tiszta jogeszmét jelenti, amely a corpust (test) nem csupán összetartja, hanem uralja a törvény által: „Lex est emula divinitatis..., anima totius corporis popularis." 142 így válik a lélek a meghamisítatlan jog eszméjévé, amely végül Krisztusig megy vissza. Az a feladata, hogy a testet, vagyis a keresztény közösséget irányítsa, eligazítsa és vég­ső céljához elvezesse. 143 A kérdés tehát, hogy kinek van a földön nagyobb hatalma: a pápának-e vagy a csá­szárnak, nem egyszerűen politikai probléma. Nem véletlen, hogy az egész középkoron át szinte állandó volt az elvi és gyakorlati vita Európa két meghatározó hatalmassága között, amint ezt később látni fogjuk. Felhasznált irodalom Anastos 2001 Bloch 2005 Boretius 1883 Boretius-Krause 1897 Bredero 1998 Canning 2002 Classen 1952 Davies 2002 Durant 1985 Dümmler 1895 Dümmler 1899 Dümmler 1925 Eichmann 1942 Erdmann 1951 Folz 1980 Frank 1990 Fried 1985 Anastos, Milton: Aspects of the Mind of Byzantium. Politkal Theory, Theology, and Ecc­lesiastical Relations with the SeeofRome. London, 2001. /Variorum Collected Studies Series./ Bloch, Marc: Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában. Budapest, 2005. CapitulariaregumFrancorum. Ed. Boretius, Alfred. Tom. 1. Hannoverae, 1883. /MGH Capit. 1./ Capitularia regum Francorum. Edd. Boretius, Alfred - Krause, Victor. Tom. 2. Hanno­verae, 1897. /MGH Capit. 2./ Bredero, Adriaan H.: Christenheit und Christentum im Mittelalter. Über das Verhältnis von Religion, Kirche und Gesellschaft. Stuttgart, 1998. Canning, Joseph: A középkori politikai gondolkodás története 300-1450. Budapest, 2002. Classen, Péter: Romanum gubernans impérium. Zur Vorgeschichte der Kaisertitu­latur Karls des Grossen. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters, 9 (1952). 103-121. o. Davies, Norman: Európa története. 2. kiad. Budapest, 2002. Durant, Will: Das frühe Mittelalter. Köln, 1985. /Kulturgeschichte der Menschheit, 6./ Epistolae Karolini aevi. Tom. 2. Ed. Dümmler, Ernst. Berolini, 1895. /MGH Epp. 4./ Epistolae Karolini aevi. Ed. Dümmler, Ernst. Berolini, 1899. /MGH Epp. 5./ Epistolae Karolini aevi. Ed. Dümmler, Ernst. Berolini, 1925. /MGH Epp. 6./ Eichmann, Eduard: Die Kaiserkrönung im Abendland. Ein Beitrag zur Geistesgeschichte des Mittelalters mit besonderer Berücksichtigung des kirchlichen Rechts, der Liturgie und der Kirchenpolitik. Würzburg, 1942. Erdmann, Carl: Forschungen zur politischen Ideenwelt des Frühmittelalters. Berlin, 1951. Folz, Robert: The Concept of Empire in Western Europe from the Fifth to the Fourteenth Century. Westport, 1980. Frank, Isnard Wilhelm: Kirchengeschichte des Mittelalters. Düsseldorf, 1990. Fried, Johannes: Die Päpste im Karolingerreich von Stephan III. bis Hadrian II. In:

Next

/
Thumbnails
Contents