Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)
4 Vö. Kiss 2005. 5 A „hagyományos család" elképzeléssel kapcsolatos problémákhoz, illetve a család kialakulásához és változásához rövid összefoglalásban lásd Gerstell 1995. 6 A szingliken az egyedüllétet tudatosan választó harmincas éveikben járókat értjük (Utasi 2002). 7 S. Molnár Edit (2002) rámutat, hogy az 1980-ban mért 7,1%-hoz képest az évezred végére a házasságon kívüli születések aránya 29%-ra nőtt. 8 Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a tárgyalt vallási entitások ne okoz (hat) nának (további) szétesést. 9 Jól látszik ez az új vallási mozgalmak tagságánál, ahol mind a férfiak, mind a nők jelentősen nagyobb arányban függnek anyagilag másoktól, mint a régebben alakult vallási entitások tagjai. Megjegyzendő azonban az is, hogy az új vallási mozgalmak tagságában a munkanélküliek aránya kisebb, mint a régebbi vallási entitások tagságában (Török 2006). 10 A modellek részletesebb ismertetéséhez lásd Wright-D'Antonio 1993. Rövid magyar nyelvű összefoglalásuk megtalálható: Török 2007, 167-171. o. 11 Barrett (2001, 26. o.) valószínűleg a később említésre kerülő Barker (1995) definícióját használja kiindulási alapnak. 12 Barker (1997, 32. o. 7. jegyz.) McFarland 1967-ben megjelent művének címére (The Rush-Hour of the Gods. A Study of New Religious Movements in Japan) utal. Shimazono (1995, 194. o.) azonban rámutat, hogy valóban az 1925 és 1970 közti időszakban keletkezett a legtöbb új vallási mozgalom, de ez már a harmadik időszak volt az 1800-1900 közötti első és az 1900-1920 közé eső második szakasz után. Más szóval Japánban a 19. század elejére helyezik az új vallási mozgalmak kezdetét, az 1970 után alakultakról pedig az új vallási mozgalmak negyedik hullámaként, „új-új" vallásokként beszélnek. 13 Barker (1995, 145. o.) jelen szerző fordításában. Kiemelés az eredetiben. 14 Az egyes vallási entitások magyarországi megjelenéséhez lásd Török 2004a. 15 A vizsgálati keret anyagát, ha másképpen nem jelzem, Horváth-Szabó Katalin (2007) művére alapozom. 16 Nem lehetetlen ugyan, hogy egy család konfliktusos helyzetét éppen az oldja meg, hogy az egyik fél megtér egy új vallási mozgalomhoz, de ez, amint arra Barker (1995) rámutatott, egyértelműen a kivétel, mintsem a szabály. Más szóval a család és az új vallási mozgalmak kapcsolatára inkább a konfliktusok, feszültségek a jellemzők, s ezért hasznos Laszloffy SFD-modellje. 17 A vezetőkkel folytatott, úgynevezett félstrukturált interjúk részletes ismertetéséhez és első értékeléséhez lásd Török 2004b. 18 Kamarás Istvánnak a habilitációs előadáson elhangzott kritikája szerint túl sokat használom az „egyes" vagy „néhány" kitételt az új vallási mozgalmakkal kapcsolatban. A nemzetközi szakirodalom ismerete ezt szükségszerűvé teszi, hiszen a szerzők éppen az általánosítás elkerülését hangsúlyozzák. Hogy csak néhányat említsek példaként, lásd Barker 1995, Barker-Mayer 1995, Dawson 1998, s nagyon sajátos tudománypolitikai kontextusban Hadden 1989. 19 Az elrendezett - vagyis nem szerelemből, hanem a szülők vagy mások döntéséből köttetett - házasságok gyakorlatához és értékeléséhez lásd Brinig 2002. 20 Az agymosáselmélet legismertebb és lekövetkezetesebb képviselője Singer (2003). Az elmélet, illetve a körülötte kialakuló vita összefoglalásához lásd Török 2007, 56-85. o. 21 A vallási entitások testületisége alapján Lofland-Richardson 1984 (illetve lásd még Richardson 1988) öt típust különített el, amelyek közül a „kolónia" a legalkalmasabb a kommunális életvitelhez. 22 A mozgalmak viszonylagosan rövid élettartamához lásd Stark 1996, a fluktuáló tagsághoz pedig Wright 1987. 23 Itt most a segítségre helyeztem a hangsúlyt, ami nem jelenti azt, hogy ideológiájukban nem propagálhatnák a házasság intézményét. Amint láttuk, a hazai új vallási entitások - legalábbis tanításukban - meglehetősen konzervatív nézeteket vallottak. 24 Zahora Attila, az Egyesítő Egyház szóvivőjének személyes közlése 2001-ben. 25 A házaspár beszámolója az INFORM szimpózium (London, 2001 novembere) keretében hangzott el. 26 Vö. Barker 1995. 27 Összefoglaló elemzéshez lásd Siskind 2001. 28 Lásd még Tóth-Soma et al. 2002. 29 Vö. Kent 2001.
