Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)
ismerjük el, hogy a megtért személy valamit keresett és talált abban a csoportban. Ugyanakkor tapintatosan mutassunk fel neki olyan pozitív lehetőségeket, amelyek a vallási közösségen kívül is rendelkezésére állnak. Nagy a valószínűsége ugyanis annak, hogy a konvertita már látja a vallási közösség esetlegesen eltérő prédikációját és gyakorlatát, de a külvilág „ridegsége" az, ami megakadályozza a kilépését. 46 Ebben az értékeltetésben előfordulhat persze az is, hogy a konvertita a rokonok, barátok „fejére olvas" olyasmit, ami vagy aminek hiánya miatt fordult az adott vallási entitáshoz. Ezt a keserű pirulát ilyen esetben alázatosan le kell nyelnünk, de tanulhatunk belőle, mind a magunk, mind pedig a konvertita javára. Tercier prevenció Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindezt persze ne csak intellektuális eszmecsereként tegyük, hanem közben a szeretet számtalan jeléről tegyünk tanúságot az illető és a környező világ iránt. Csak így lesz mondandónk hiteles, s csak így tudjuk a tercier prevenciót, vagyis a rehabilitációt megfelelően elvégezni. Az illető ugyanis még sokáig az új vallási mozgalom hitrendszerének hatása alatt fog állni, kétségei lesznek, hogy kilépése jó döntés volt-e. Ahogy a dokumentált esetben a lelkigondozó megfogalmazta: „Fontos lépés volt, noha csak tapogatózásnak tűnő - a templomi közösségbe való eljárás. [...] Októberben kezdett oda járni, de még a karácsony is úgy telt, hogy nem volt biztos a maradásban. Most is érezni rajta a bizonytalanságot, valami még visszahúzza." (Kiss 2005, 153. o.) S nem lesz könnyű neki visszailleszkednie sem, s főleg nem lesz egyszerű az, amikor majd saját családot szeretne alapítani. Valószínűleg a származási családjából hozott minta sem, de az új vallási entitásból hozott tapasztalat sem lesz ehhez megfelelő. Ebben a segítésben a szociológus mint szociológus már csak kevésbé tud részt venni. Szakmája inkább a primer prevencióban említett ismeretszerzésben és ismeretnyújtásban segíthet. A mentálhigiénés szemléletű szociológus azonban tudja, hogy más szakemberekhez is kell vagy lehet segítségért folyamodni - főleg a rehabilitációban -, adott esetben pszichológusokhoz, de teológusokhoz, lelkipásztorokhoz is. Irodalom Ammermann-Roof 1995 Ammerman, Nancy Tatom - Roof, Wade Clark (eds.): Work, Family and Religion in Contemporary Society. Routledge, New York - London, 1995. Barker 1995 Barker, Eileen: New Religious Movements. A Practical Introduction. HMSO, London, 1995. Barker 1997 Barker, Eileen: But Who's Going to Win? National and Minority Religions in Post-Communist Society. In Borowik, I. - Babinski, G. (eds.): New Religious Phenomena in Central and Eastern Europe. Nomos, Krakow, 1997. 25-62. o. Barker 2006 Barker, Eileen: Second and Third Generation Membership in New Religious Movements. Presentation at the Biannual Meeting of International Study of Religion in Central and Eastern Europe Association (ISORECEA). BudapestLeányfalu, 2006. Barker-Mayer 1995 Barker, Eileen - Mayer, Jean-Francois: Introduction. 20 Years On. Changes in New Religious Movements. Social Compass, 1995/2. 147-163. o.
