Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.
Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)
megtapasztalni, hogy csökken a házassággal való elégedettségük. Ennek számos oka közül itt most csak a témánk szempontjából legfontosabbakat említem: 1. a kettős alkalmazkodást a házastársi és szülői alrendszerhez, 2. az egymásra szánt idő, valamint 3. a társtámogató dimenzió csökkenését, illetve az anya részéről ennek az igénynek az erősödését. Megjelenik továbbá 4. az egyet nem értés a nevelésben, illetve 5. az anyában bűntudat alakulhat ki a hiányzó „boldog anyakép" miatt, részben attól függően, hogy vágyott vagy nem kívánt gyermeket szült. A házastársak megtapasztalják, hogy 6. a házastársi kapcsolat fenntartásához mindenképp minőségi időre van szükségük. Hogyan jelennek meg ezek a tényezők az új vallási mozgalmakban? Először is, a legfontosabb valószínűleg az, hogy itt a szülőknek hármas alrendszerhez kell alkalmazkodniuk, a házastársin és a szülőin túl még a vallási entitás alrendszeréhez is. Ez pedig további nehézségeket teremt, adott esetben például azáltal is, hogy az Egyesítő Egyház hívei a házasságkötés után akár évekig sem létesíthettek szexuális kapcsolatot. 24 A második fontos szempont az, hogy az első generációs tagság következtében általában ezek a vallási entitások még nincsenek berendezkedve a gyermekek fogadására. Ilyen esetben, ha a házastárs számára a gyermek fontosabb, akkor konfliktusba kerül a mozgalommal, ami adott esetben kilépéshez vezethet. Az Egyesítő Egyházat például azért hagyta ott egy már több évtizedes tagsággal rendelkező misszionáló pár, mert nem kaptak engedélyt és támogatást leukémiás gyermekük kezeléséhez, folytatniuk kellett volna a misszionáló munkát. 25 Ez a család valóban nyitott volt a szülőségre, s másképp kezdtek gondolkodni a felelősségről. Az Egyesítő Egyház házas tagjainak egy további problémával is meg kell küzdeniük: nevezetesen azzal, hogy mindenáron fenn akarják tartani az ideális párok, az ideális házasságok látszatát. Moon tiszteletest és feleségét tekintik az „Igaz Szülőknek", s a tagoknak is igyekezniük kell ezt az igazi, idilli állapotot megteremteni. 26 Csakhogy ennek a képnek a megteremtése és fenntartása sokkal fontosabb, mint az egyes párok, illetve egyes családtagok boldogsága - amint azt a leukémiás gyermekét gondozni kívánó missziós pár esetében is láttuk. Néhány mozgalom viszont úgy oldja meg a gyermekek megjelenéséből adódó új gondokat, hogy a gyermekeket - olykor a szülőktől elválasztva - közösen nevelik, hogy a szülők minden energiájukat és idejüket vallási kötelezettségeik ellátására fordíthassák. Erre találhattunk példát a Krisna-tudatúak gurukuláiban (bentlakásos iskoláiban), ahol sajnos a fiatal és tapasztalatlan nevelők miatt fizikai bántalmazásra és szexuális abúzusra is bőven akadt példa. 27 A mozgalom később ezt megpróbálta orvosolni, a magyar krisnás településen, Somogyvámoson például a gyermekek - legjobb tudomásom szerint - szüleikkel élnek együtt. 28 Sajátos nehézségek adódnak abból, ha egy vallási entitás a gyermekeket erkölcsileg magasabb szintűnek tartja, mint szüleit. Az Egyesítő Egyház vezetője, Moon tiszteletes megáldja a házaspárokat, ami hitük szerint azzal a következménnyel is jár, hogy az ilyen frigyből származó gyermekek mentesek lesznek az eredeti bűntől. A felnövekvő gyermekek, és főleg a nagy igazságérzettel rendelkező serdülőkorúak tudatában vannak ennek, ezért különleges elbánást, engedményeket igényelnek, igényelnének maguknak. A serdülőkkel való konfliktusok kezelésére később még visszatérek.
