Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - TÖRÖK PÉTER: Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései (Problémacentrikus megközelítés)

TÖRÖK PÉTER Az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok kérdései Problémacentrikus megközelítés

1 Az új vallási mozgalmakkal foglalkozó szociológusként átéltem néhány olyan megrázó élményt, amikor kétségbeesett édesanyák fordultak hozzám segítségért - olykor rendőrségi tanácsra, vagy éppen magánnyomozó kíséretében -, hogy egy úgymond „szektába"

2 került gyermekük visszaszerzésében segítsek. Ha nem is ennyire megrázó, de érzelmi töltöttségét tekintve hasonlójellegű esetekkel találkoztam a „másik oldalon" is, amikor egy új vallási mozgalomban lévő személy mondta a külvilágról, hogy az mennyire érzéketlen, mennyire „hideg". Teológusok, főleg gyakorló lelkipásztorok legalább ekkora, de inkább nagyobb valószínűséggel találkoznak olyan szülőkkel, akiknek gyermeke belépett egy új vallási mozgalomba.

3 Ám találkozhatnak olyan fiatalokkal is, akik szabadulni szeretnének egy mozgalomból, de ez több okból is igen nehéz nekik; egyrészt a mozgalom fogja őket, másrészt félnek a „külső hidegtől", azaz a társadalom ridegségétől, vagy olykor éppen a szülői ház fagyos légkörétől. Teológiai fejtegetéseken túl vagy azok helyett mit mondhat, tehet ilyenkor a teológus, a lelkipásztor? E tanulmány ehhez szolgáltat néhány szociológiai megfontolást. A családokra ható társadalmi folyamatokat nagyon röviden felvillantó bevezetés után rátérek arra, hogy hogyan definiálhatjuk magukat az új vallási mozgalmakat. Ezt a tanulmányban használt vizsgálati keret rövid ismertetése követi, majd e keret segítségével rátérek az új vallási mozgalmak és a családi kapcsolatok problémacentrikus elemzésére. Befejezésül a problémák megoldására ajánlott néhány szempont, javaslat kerül ismertetésre. A problémacentrikus megközelítés érdekében alkalmanként olyan dokumentált esetet használok majd példaként, amely egy új vallási entitásból szabadulni vágyó személy és a lelkigondozója közti beszélgetést ismerteti.

4 A családokra ható társadalmi folyamatok Az úgynevezett hagyományos vagy nukleáris család

5 szerkezetére, életére több társadalmi folyamat is igen jelentős hatást gyakorol. Megnőtt például a földrajzi mobilitás, különösen a fiatalok esetében. Megváltozott a felső-