Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GÁBOR: Fides et potestas II.

tükrözi. Véleménye szerint az isteni, az emberi és a természetjognak is ellentmond, ha az uralkodó nem teljesíti kötelességeit; ezért tehát többé nem tekinthető annak. Ahogyan az alattvalók hűséggel és szolgálattal tartoznak a feljebbvalóiknak, ugyanúgy azok is hűséggel és védelmezéssel tartoznak az övéiknek. („Dominum in nullo subjectis suis teneri aut obiigari, quod est contra jus divinum, et naturalem aequitatem et veram dominii fidem. Quemadmodum subditi fidem, subsidium et servitium eorum superiori debent, sie superior fidem, probationem et defensionem suis debet subjectis.") Joannes Gersonii... opera omnia. Ed. du Pin, Louis Ellies. Antwerpiae, 1706. Tom. IV. 597. o.) ,8 „Dum dignitas imperialis a Deo ordináta ad nihil aliud exaltata esse videtur, nisi populo praeesse et prodesse: proinde detur a Deo electis potestas et sapientia: potestas, ut superbos opprimat, et defendat ab improbis humiles; sapientia, ut regat et doceat pia sollicitudine subjectos." Alcuinus: Defide Sanctae Trinitatis. Epistola nuneupatoria. PL CD-ROM vol. 101. 0011D-0012A. " A vonatkozó mondatot leggyakrabban tartalmilag szokták idézni: Rex dicitur a regendo, non a regnando atque imperando. A pontos idézet: „...consules appellati sunt a consulendo, non reges aut domini a regnando atque dominando: cum et reges utique a regendo dicti melius videantur, ut regnum a regibus, reges autem, ut dictum est, a regendo..." (...a tanácsadásról konzuloknak hívták őket, nem pedig királynak vagy úrnak a parancsolásról és uraskodásról; úgy tűnik, a királyokat inkább az uralkodásról nevezték el; mint a királyságot a királyról, a királyt pedig - miként mondottam - az uralkodásról). Augustinus: De civitate Dei. Lib. V. c. 12. PL CD-ROM vol. 41. 0154. Az idézetet saját fordításomban közlöm, mert a két létező magyar nyelvű kiadás egyike sem adja vissza megfelelően a két különböző igét használó latin eredetit. i0 „Divisa est potestas saecularis et potestas spiritalis: illa portat gladium mortis in manu, haec clavem vitae in lingua." Alcuin levele Aethelhard canterbury érseknek, 793. június 8. után. In: Dümmler 1895, 48,1-2. 1 „Primum igitur, quod universalis sancta ecclesia Dei unum corpus manifeste esse credatur eiusque caput Christus [...] Principaliter itaque totius sanctae Dei ecclesiae corpus in duas eximias personas, in sacerdotalem videlicet et regálém, sicut a sanctis patribus traditum accepimus, divisum esse novimus." Concilium Parisiense a. 829. In: Werminghoff 1908, 610,20-22; 33-35. 2 Gelasius leveléről lásd Pintér 2006, 305. o. 3 „Petimus humiliter vestram excellentiam, ut per vos filii et proceres vestri nomen, potestatem, vigorem et dignitatem sacerdotalem cognoscant. Quod ex verbis Domini facile intellegere possunt, quibus beato Petro, cuius vicém indigni gerimus, ait: Quodcumque ligaveris super terram erunt ligata et in caelo, et quodeumque solveris super terram erunt soluta et in caelo." Concilium Parisiense a. 829. In: Werminghoff 1908, 673,5-9. 4 Illud etiam ad exemplum reducendum est, quod in ecclesiastica história Constantinus imperátor episcopis ait: »Deus inquit constituit vos sacerdotes, et potestatem vobis dedit de nobis quoque iudicandi, et ideo nos a vobis recte iudicamur; vos autem non potestis ab hominibus iudicari, propter quod Dei solius inter vos expectate iuditium, ut vestra iurgia quaecumque sunt, ad illud divinum reserventur examen. Vos etenim, nobis a Deo dati, estis Dei, et conveniens non est ut homo iudicet deos, sed ille solus...«" Concilium Parisiense a. 829. In: Werminghoff 1908, 673,11-17. 15 Egyházi hivatalok pénzért való megszerzése. * „Proinde oportet, ut in electione et ordinatione sacerdotis valde sit execranda simoniaca heresis, quae propter quorundam avari

tiam et ambitionem modernis temporibus dignitatem sacerdotalem fuscare comprobatur." Episcoporum ad Hludowicum imperatorem relatio. In: Boretius-Krause 1897, 30,5-8. '

7 „Regale ministerium specialiter est populum Dei gubernare et regere cum equitate et iustitia et, ut pacem et concordiam habeant, studere. Ipse enim debet primo defensor esse ecclesiarum et servorum Dei, viduarum, orfanorum caeterorumque pauperum nec non et omnium indigentium. [...] Et ideo oportet, ut ipse, qui iudex est iudicum, causam pauperum ad se ingredi faciat et diligenter inquirat, ne forte illi, qui ab eo constituti sunt et vicém eius agere debent in populo, iniuste aut neglegenter pauperes oppressiones pati permittant." Concilium Parisiense a. 829. In: Werminghoff 1908, 651,34-38; 652,7-10. - Ez a rész feltehetően a zsinaton vezető szerepet betöltő Orleans-i Jónás püspöknek (J843) fogalmazása volt, ugyanis szó szerint megegyezik a püspök De institutione regia (A királyi intézményről) című értekezésének mondataival. Vö. Jonas Aurelianus: De institutione regia. Cap. 4. PL CD-ROM vol. 106. 0290D-0291B. i8 „Iterum monendo magnitudini vestrae suppliciter suggerimus, ut deinceps in bonis pastoribus rectoribusque in ecclesiis Dei constituendis, magnum stúdium atque sollertissimam adhibeatis curam. Quia si aliter factum fuerit, et ordo ecclesiasticus suam non habebit dignitatem, et religio christiana in multis labefactando