Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KAMP SALAMON: Johannes Brahms vallásos kórusművei

solásról van szó, mert a gyakori kvart-szext akkordok és domináns szeptimek kombinációjából létrejövő komplex szakasz (51-53. ütem), amely a nápolyi szextakkordtól

42 a szoprán szólamok gazdag kromatikájával a tonikai g-re vezet, már Brahmsot, a modern komponistát állítja elénk. Zwei Motetten, Op. 29. Az 1860 körül keletkezett motetták - Op. 29/1: Es ist das Heil uns kommen her (Eljött hozzánk az üdvösség), Op. 29/2: Schaffe in mir, Gott, ein rein Herz (Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten) - átmenetet képeznek a nagyobb művekben megvalósuló, részben szövegspecifikus differenciálás útján. Az Es ist das Heil uns kommen her koráimotettában Brahms két, Bachnál gyakran előforduló tételtípust kapcsol össze egyetlen nagyformává oly módon, ahogyan az Bachnál - motettáiban legalábbis - sohasem fordul elő. A kancióhoz (Bach-féle koráiharmonizálás) egy soronként fúgáit korálfeldolgozás csatlakozik mint Tenorsatz. A korálfeldolgozás e típusát és annak az alapjául szolgáló koráidallammal való összekapcsolását a Bach előtti mesterektől tanulhatta Brahms. A lutheránus korálra a németalföldi cantus firmus

43 technikát a német Tenorlied

44 mintájára először Johann Walter alkalmazta, olyan műfajt teremtve ezzel, amely a liturgikus meghatározottság és a zeneszerzői becsvágy között tág teret biztosított a komponisták számára. E korálfeldolgozás-típus első példáit Johann Walter 1524-ben a Wittenbergisch deutschen Geistlichen-Gesangbüchlein című gyűjteményben jelentette meg. A konstrukciós elemek erősödését már Johann Walternél is megtapasztalhatjuk. De még hangsúlyosabban tűnnek fel Hans Leo Hassler Psalmen und Christlichen Gesänge mit vier Stimmen auf die Melodeyen fugweis komponiert című, 1607-ben Nürnbergben kiadott gyűjteményében. Azzal, hogy az összes szólam szoros kapcsolatot tart a korál cantus firmusszal, valamint az egyes koráisorok formai alakításának megvalósításával a Brahms-motetta közvetlen közelébe kerül a Hassler-kompozíciónak. Ugyanezeket a lutheránus alapénekeket Hassler egyszerű Kantionalsatzként is kiadta Kirchengesänge simpliciter (1608) címmel. Sámuel Scheidt Geistlichen Konzerten és Johann Hermann Schein Opellá Nova című alkotásaiban a Kantionalsatz és a koráldallam összekapcsolódik a fúgáit koncsertáló szólamokkal. Az Op. 29/1-es, Es ist das Heil uns kommen her motetta egyes koráisorainak sematikus témakidolgozása és formakoncepciója Scheidt művével mutat szoros rokonságot. A korálfeldolgozás e típusa Bachnál mint orgonakorái és mint koráikantáta is megtalálható. A BWV 4. Christ lag in Todes Banden kantáta - amelyet Brahms Detmoldban bemutatott - IV. Versus éppen úgy mintául szolgálhatott, mint a Klavierübung 3. kötetében szereplő, BWV 686-os Aus tiefer Not schrei ich zu Dir korálelőjáték. Nem zárható ki Mendelssohn hatása sem, aki célzatosan és tudatosan Bach felé orientálódik Op. 23/1-es, Aus tiefer Not motettájában, ahol a bevezető korált szintén egy fúga követi. Az Op. 29/1-es Brahms-korál sokkal kompaktabb, mint a Bach-korál, annak ellenére, hogy semmilyen olyan momentumot nem tartalmaz, ami Bachnál elő ne fordulhatna. E benyomás mindenekelőtt azon alapul, hogy Brahms a váltódominánsok gyakori