Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.
Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban
Ritter, Hans Georg: Oedenburger Chronik. Sopron, 1874. Szakái Ernő: Az országos műemléki felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1971-1972-ben. Magyar Műemlékvédelem, 1971-1972. Budapest, 1974. 327-336. o. Varjú E.: A soproni Szent Mihály temető sírköveiről. Archaeológiai Értesítő, 1898. 358-363. o. Zülch, W. K.: Entstehung des Ohrmuschelstils. Heidelberg, 1932. Jegyzetek ' A sírkőfal teljes megújítását, a síremlékek restaurálását a Nemzeti Kulturális Alap, az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával sikerült megvalósítani 2006-2007-ben. 2 Az elhelyezéssel kapcsolatban a végső döntést a város vezetőségével karöltve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya mondta ki. KÖH Irattár. MOB iratok 572/1910. Az elhelyezésről: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1914. 176. o. 3 1906-ban id. Storno Ferenc soproni műgyűjtő restaurátor három fényképet küldött a MOB Fényképtár számára. A fotók a Szent Mihály-temetőből három, az evangélikus temetőből egy síremléket mutatnak be. A mellékelt levélben Storno kéri, hogy a különleges, művészi formájú sírköveket helyezzék műemléki védettség alá. KÖH Irattár. MOB iratok 136/1906. 4 1627 után II. Ferdinánd rendelete alapján az osztrák protestáns főnemesek is csak az áttérés vagy a kivándorlás (cedere aut catholice eredére) között választhattak. A Sopronba bevándorolt családok listáját az anyakönyvekből Gamauf Teofil állította össze (Evangélikus Levéltár, Sopron). Néhány család: Althan, Auersperg, Ditrichstein, Egg, Eggenberg, Herberstein, Heritsch, Jörger, Laszberg, Ploheim, Raumschüssel, Regal, Roggendorf, Rottal, Trautmansdorf, Windischgraetz, Zinzendorf stb. Payr 1917b, 3. o. 5 Kühn 1934, 97-100. o. 6 Az epitáfiumok a halotti kultusz sírhelytől elszakadt részét testesítik meg. A kifejezés a 16-17. században egyaránt magában foglalta a halott emlékét őrző emléktáblát és a halottat dicsőítő feliratot. Lehetett egyszerű kőtábla felirattal, esetleg címerrel, faragott kő és márvány síremlék vagy festett faepitáfium. Késő reneszánsz díszítései és felépítménye a korabeli oltárépítményeket utánozzák. 7 Wiek 1933, Divald 1999. 8 Payr 1917a, 427-428. o. 9 A főnemesség áttérése, a katolikus egyház újjászervezése, majd Erdély 1657 utáni meggyöngülése fokozatosan rontott a protestánsok helyzetén. A Wesselényi-féle szervezkedés bukása után már országszerte büntetőeljárás indult a lelkészek és a rektorok ellen, egyetemleges részvétellel vádolva őket az összeesküvésben. 10 Választhattak két prédikátort, akik I. Lipót őfelsége által kijelölt helyen istentiszteletet tarthatnak „a királyok, fejedelmek és birodalmi rendek követeinek, tanácsosainak és ügyvivőinek (ablegati consiliari, residentes et agentes), nemkülönben más ágostai hitvallásúaknak vallásgyakorlata céljából". Payr 1917a után 438. o. Eredetileg Ribini 1787-89, 2. 455. o.; Gamauf 2. 361. o. 11 Payr 1917b, 11-12. o. 12 Lásd 11. jegyz. Eggenberg hercegné számára a császár engedélyezte az evangélikus istentiszteletet, saját udvari lelkészt tarthatott Lang Mátyás, majd Sowitsch Kristóf és Barth Konrád személyében. Payr 1917a, 448-455. o. 13 Csatkai 1951, 98. o. 14 Sikabonyi 1966, 113-114. o. 15 Sikabonyi 1966, 113. o. 16 Sowitsch Ábrahámot 1664-ben belső tanácsossá is választották, majd a katolikus restauráció során Kollonich Lipót leváltotta hivatalából, és helyette tribunis píeíusnek nevezték ki. 1662-ben a város ügyében járt Wesselényi nádornál. A kereskedést később abbahagyta, és 1675-től már csak közügyekkel foglalkozott. Evangélikus egyházi felügyelő is volt. Payr 1917b, 22-23. o. Házi 1982, 10280. 17 Payr 1917b, 20-21. o. 18 Az egyházi hagyomány a csavart oszlopokat Salamon templomából eredezteti. A Liber pontificalisban, a római pápák életrajzgyűjteményében mint antik eredetű oszlopok szerepelnek, amelyek a régi, ókeresztény San Pietro-bazilikában Péter apostol sírjánál álltak. A motívum a középkoron át tovább élt, lásd
