Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban

a katolikus és az evangélikus síremlékek közötti tartalmi és formai különbségek fokozatosan eltűntek. A későbbi korok pedig Sopronban már nem tudtak olyan termékeny helyi alkotóbázist képezni, amelynek művészete vetekedhetne a régi protestáns síremlékszobrászattal. Megjegyzés a sírfeliratokhoz A síremlékek nagy részén német gót betűs (Kanzleischrift) írást látunk. Latin betűs felirat csak latin nyelvű szöveg esetében fordul elő. Ezt azért is érdemes megjegyezni, mert a burgenlandi sírkövek feliratai nagyrészt latin betűs, de német nyelvű szöveget tartalmaznak, míg a soproniakhoz hasonló gót betűs felirat a távolabbi - cseh, sziléziai, német - protestáns területeken volt elterjedt. Sopronban a latin nyelvű felirat éppen a latin műveltségű szellemi arisztokrácia síremlékeit jellemzi. Ide sorolható Grad György és Reichenhaller Richárd polgármesterek, Dobner János András ügyvéd, Egg János Károly báró és Natl Lipót polgármester felesége, Anna Krisztina síremléke. Az egyszerű, pietista ihletésű darabok közül Gensel Ádám orvos, valamint Hajnóczi Dániel rektor sírköve ugyancsak latin szövegezésű. Latin felirat látható Lackner Kristóf polgármester 1631-ből származó sírkőtöredékén is. A latin felirat előkelőbbnek számított, reprezentatívabb célokat szolgált, ezért meglehetősen eltér a gót betűs német szövegek tematikájától. Az utóbbiak gyakran köznépi, póriasabb tartalmat hordoznak. Az egyszerűbb polgárok vagy a német evangélikus kultúrához erősebben kötődő menekült nemesek sírkövein gót írást látunk. Olyan személyek, mint Sowitsch Kristóf lelkész, Gálffy Ádám kamarás és Dobner Ferdinánd polgármester, szintén gót betűs emlék alatt nyugodtak. Hitükből és társadalmi szerepükből fakadóan erősen kötődtek a német kultúrához. A feliratok felsorolják az elhunyt címeit, de kitérnek életútjára, származására és családjára is. A származási hely, a pontos születési és halálozási időpont általában sokat elárul az elhunyt kilétéről. Nemesek esetében a sírfelirat különösen gazdag forrásanyagot jelent. Az elhunyt rangja, származása, birtokainak megnevezése (ha az elhunyt nő, férjének státusa ugyanúgy közlésre kerül) mind olyan adalék, amelyből kiderül, honnan érkeztek Sopronba lakni és temetkezni a nemesek. Néhány síremléken - így Hauser Anna bábaasszony és Reisch Tóbiás sírkövén - versbe szedett, művészi hangvételű sorokkal is találkozunk. Rövidítések Aggházy 1959 = Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. 1-3. Budapest, 1959. Askercz 1973 = Askercz Éva: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. In: Arrabona, 15 (1973). 149-168. o. Csatkai 1951 = Csatkai E.: A nyugat-magyarországi barokk szobrászat problémái. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának közleményei. 1951, II/l. 91-102. o.