Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 13 (2007) 1-2. sz.

Thesaurus Ecclesiae - KISS MELINDA: Síremlékek Sopronban

dárjelvényekkel: pajzsban hordó, körző, kétoldalt egy-egy rózsamotívummal (15. kép). A pajzs felett a halál szimbólumai jelennek meg: ráncokba fogott lepellel borított koponya és lábszárcsont; felettük szárnyas homokóra. Ez a találó megoldás a címerek tartozékait helyettesíti: a koponya a sisakot, a szárnyas homokóra pedig a sisakdíszt pótolja. Cirák András négyszer nősült; második neje után a Vörös Ökör fogadó tulajdonosa lett

23 (IX. melléklet). Az értelmiség képviselői - a nemesekkel, gazdagabb kereskedőkkel szemben - gyakran a síremlékművészet egyszerűbb, visszafogottabb vonalát részesítették előnyben. A magyarázatot - akárcsak a korábban említett exuláns nemesek esetében - most is az eszmetörténet kínálja. A 17-18. század fordulóján elterjedő pietizmus számos követőre talált a soproni értelmiség körében. A pietisták bírálták a megmerevedett, dogmatikus vallásosságot, s helyette a szívből fakadó, őszinte hitet, az evangéliumi egyszerűséget és a felebaráti szeretet gyakorlását hangsúlyozták. Sopronban jeles képviselőjük volt Dobner Ferdinánd polgármester (1639-1730), akinek a sírköve szintén a gyűjteményben található (X. melléklet). Dobner a jénai egyetemen tanult filozófiát és jogot. 1679-ben hazatért Sopronba; 1689-től haláláig a városi tanács tagja volt. Ez idő alatt hatszor városbírónak, nyolcszor pedig polgármesternek választották. Dobner Sopron jogainak védelmében hűséget esküdött a katolikus császárkirálynak, ugyanakkor az országgyűléseken kiállt a protestánsok vallásszabadságáért. Szolgálataiért /. Lipót és I. József egy-egy aranylánccal tüntette ki. Az evangélikus egyház gondnoka volt, a városban nyomdát alapított.

24 Közéleti súlyához képest szinte meglepő sírkövének egyszerűsége. Korán elhunyt fivére, János András (fi 683) (16. kép), valamint édesapjuk, Dániel (fi 706) a belső tanács munkájában vett részt. Az ő sírköveiket ugyancsak egyszerűség jellemzi. Gensel Adám orvos (1677-1720) emlékét egyszerű, címer nélküli, feliratos, kissé kidomborodó, keretes sírkő őrzi. Hajnóczi Dávid (1690-1747) iskolarektor sírköve ugyanolyan jellegű, mint Genselé.

25 A 18. század elején - az egyszerű feliratos lapokon kívül - egy másik stiláris szakadás is jelentkezik, amely teljesen véget vet a reprezentatív korai barokk emlékek sorának. A gyűjtemény következő három darabja bizonyos mértékig még tartja a kapcsolatot a korábbi keretes sírkövekkel, de szerkezetükben már az érett barokk rendező elve érvényesül. Legkorábbi aNeuhaller család emléke (1708), ezt követi Kastenholtz János András és Messner lelkészek kettős sírköve (1724); legkésőbbi a Schiller György mészáros emlékét őrző darab (1753). Schiller György síremlékének jelentősége a díszítőelemek újszerűségében rejlik (XI. melléklet; 17. kép). A reprezentatív sírkő nem egy előkelő belvárosi lakosnak állít emléket, hanem egy újonnan meggazdagodott külvárosi polgárnak, akiről tudjuk, hogy a nagyapja még jobbágy volt.

26 A Schiller-síremléken a toszkán fejezetű félpillérek vájatok mezőiben és a felirat körül finom faragású virág-, palmetta- és fülkagylódíszek helyezkednek el. Oromzata háromszög alakú, a lezáró párkány hullámos, és felül két volutában végződik. A felépítés, valamint a barokk és rokokó jellegű díszítőmotívumok kissé esetleges használata arra enged következtetni, hogy a kőfaragó munkája során több forrásból merített. Már a kora barokk síremlékek esetében is elmondhattuk, hogy