Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - SZARKA MIKLÓS: Lelkészházasságok válsága és gondozása

gondolatmenetemmel ezt a lelkigondozó-kísérő munkát szeretném ismertebbé, népszerűbbé tenni azzal a megjegyzéssel, hogy bár Isten általunk cselekedhet, nem vagyunk pusztán eszközök: önmagunkat, házasságunkat és családi életünket nem áldozhatjuk fel teljesen szolgálatunk oltárán. Istennek mindig az ember a célja, legyen bár a misszió alanya vagy tárgya. E fentiek nyomán próbáljuk feltárni a lelkész-házaspárkapcsolatok diagnosztikáját, majd kísérletet teszünk annak megfogalmazására, hogy melyek a lelkészházaspárok kapcsolati gondjainak sajátosságai. Ezután figyelmünket a lelkészre és társára mint a konfliktus résztvevőire fordítjuk. Végül pedig kísérletet teszünk annak megfogalmazására, hogy milyen terápiás lehetőségek vannak, amelyekkel a lelkész-házaspárkapcsolatok gyógyíthatók, különös tekintettel arra a lehetőségre, hogy miként kezelhetők csíraállapotukban ezek a válságok, illetve hogyan előzhetőek meg - ha egyáltalán megelőzhetőek. E sorok írója vallja, hogy ha egy lelkipásztor házaspár élő kapcsolatban van Urával, ha pietasa (és nem pietizmusa) érzelmeiben, intellektusában, viselkedésében, társához és emberekhez való viszonyában meghatározó, akkor a párkapcsolati feszültségek jelentős százaléka megelőzhető. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a hit tapasztalata adjon erőt a párkapcsolat feszültségeinek oldásához, s a Krisztushoz fűződő eleven kapcsolat segítse az önmegismerés folyamatát. A súlyos párkapcsolati válságokban vesztegelő lelkészházaspárok legtöbbjének hitélete elégtelen volt, vagy ellenkezőleg: olyan felfokozott kegyességre hajlottak, amely a hétköznapi problémamegoldásban nem segített. De az Istennel kiegyensúlyozott kapcsolatban élő lelkipásztoroknak is szükségük van lelkigondozásra, lelki vezetőre. Ahol nincs pietas, ott kezdődik el a bajok túlpszichologizálása vagy -pszichiátrizálása. Ugyanakkor vannak olyanok, akiknek nincs élő kegyessége, de a pszichológiai tanácsadást is alábecsülik, leértékelik. A pszichológia tudomány, a pszichologizmus az, ami teológiailag nem igazolható. Mit mutat a lelkipásztor párkapcsolatának pszichodiagnosztikája a „prevenciós elv" segítségével? A lelkészházaspárok konfliktusainak diagnosztikus vizsgálata esetünkben csakis azokra a házaspárokra terjed (het) ki, akik felkeresték Családsegítő Szolgálatunkat, és akikkel 3-15 ülésben diagnosztikus-terápiás kapcsolat alakult ki. Ezekről az esettörténeti feljegyzésekről, protokollokról készült dokumentációk képezik az alábbi informatív forrás anyagát. Annyira vigyázunk az információk diszkrét kezelésére és a lelkigondozói titoktartás komolyanvételére, hogy az egyébként név nélküli, illusztratív esetismertetéseket is kihagyjuk. Azért tesszük ezt, mert e folyóiratot valószínűleg olyanok olvassák, akik - mivel az egyház köreiben sokakat ismernek személyesen - ráismerhetnek vagy ráismerni vélhetnek a példaként megemlítettekre. Ez utóbbira azért is van esély, mert a lelkészházaspárok konfliktusai között tallózva igen sok hasonló vonással, történeti elemmel találkozunk, ami arra készteti az olvasót, hogy fantáziálni kezdjen: kiről lehet szó, vagy kiről van szó? S mivel kórházban is dolgozunk és lelkigondozói munkát is végzünk, a titoktartás még komolyabban veendő. A nemes értelemben vett