Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - SZARKA MIKLÓS: Lelkészházasságok válsága és gondozása

SZARKA MIKLÓS • LELKÉSZHÁZASSÁŰOKJ^^ hogy szörnyülködik, ítél és elhatárolódik? Mit tesz a magára hagyott felelős egyházi vezető? E sorok írója abban a sajátos helyzetben van, hogy több tucat párkapcsolati válságban lévő lelkipásztor-házaspár mellett dolgozott terapeuta-válságkezelőként. A fenti kérdésekre megtalált válaszaimat szeretném megosztani az olvasóval, hogy másokat is foglalkoztassanak e fenti kérdések és az azokra adott válaszkísérletek. Mielőtt a jog és a bíróság a maga eszközeivel meghozná döntéseit, kell, hogy legyenek más eszközeink is emberi-kapcsolati sebek, traumák megelőzésére, kezelésére és gyógyítására. Sőt ha a kapcsolati válság olyan súlyos, hogy a házasságot nem lehet megmenteni, gyógyító megoldást kell találnunk az elvált lelkészeknek is, hogy újra beilleszkedhessenek a közösségbe, és megújulva folytatni tudják szolgálatukat. E kérdések sokakat érintenek, ezért a tanulmányomban kifejtett problémák és megoldási javaslatok továbbgondolására hívom az olvasót. Gyülekezeti tagok, presbiterek, közvetlenül vagy közvetve érintett családtagok, az egyház tanítói, házaspárok! Van, akit érint, van, akit éget. Néhány alapvető szempont tisztázandó még a tanulmány elolvasása előtt. a) E tanulmányban szinonimaként fordul elő a terapeuta, a lelkigondozó és a mentális szakember kifejezés - sőt néhol a lelki vezető feladatkörére utalnak. Tény, hogy e tevékenységek között vannak érintkezési pontok és vannak különbségek is.

2 A legfontosabb közös pont a három szakterület között, hogy művelőik gyógyító-terápiás munkát végeznek. Ugyanakkor a különbségeket is érzékeltetni akarom. Szándékosan nem használom apszichoterapeuta megnevezést, mert más és tágabb értelmű a lelkigondozó - lelki vezető, pár- és családterapeuta gyógyító tevékenysége. Akkor használhatjuk a pár-, családterapeuta megjelölést, ha a primer, szekunder, tercier válságzónákon belül a terapeuta egyéni lélekbe hatoló, analitikus tevékenységet nem folytat. A párterápia etimológiailag, de csak etimológiailag rokon a pszichoterápiával, azonban a pszichoterápia az egyes személy lelki gondjaival foglalkozik, míg a párterapeuta az interpszichés-interperszonális, diadikus vagy triadikus rendszer zavarait kezeli, a pszichoterápiától eltérő, de néha attól kölcsönzött eszközökkel. Arról nem is beszélve, hogy hitbeli elkötelezettségünknek, teológiai szemléletünknek megfelelően a lelki gyógyítást Isten, a páciens és a segítő hármas kapcsolatában képzeljük el, ami a pszichoterápiában nem szokásos. Minderre munkám során mindig vigyázok, igyekezve a szakmai határterületek közötti finom határvonalakat figyelembe venni. b) Terápiás képzésem során a rendszerszemléletű megközelítést tanultam, de időközben integratíwá vált a szemléletem, tehát egyik terápiás iskola módszeréhez sem csatlakoztam - sem az analitikushoz, sem a behaviorisztikushoz. Rájöttem, hogy a módszert a páciens problémáinak és személyiségének megfelelően kell kiválasztani. Ezért célom, hogy az adott páron segítsek, és az ő „nyelvükön" beszéljek, kulturális hátterüknek és gondjaik nehézségének megfelelően. Az adott eset megoldásához szükség szerint választhatunk a különféle módszerek közül, ám e módszereket integrálni is kell. A biblikus szemlélet rendszerszemléletű, így minden módszert fölhasználhat; a legkevésbé talán az analitikus módszert, még ha diagnóziskészítés közben bepillantunk is a pár belső világába - természetesen pszichoterápiás beavatkozás nélkül.