Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.
Corpus evangelicorum - CSOMORTÁNY LEVENTE: A Magyarországi Evangélikus Egyházországos székházának építéstörténete
Emeleti része a hátsó világítóudvar irányában a három udvari ablak vonalát szimmetrikusan megismétlő, három ívvel megnyitott karzattal, a keleti oldalon orgonakarzattal bővül. A nyugati oldalon félköríves hátfalú, félkupolával fedett apszis található, ebben áll az oltár. A kápolnatér lábazati részét kazettás faburkolat, a többi részét visszafogott stukkódísz tagolja. A karzatok kovácsoltvas korlátjainak historizáló vonalvezetését szecessziós elemek gazdagítják. A kápolnatér dekoratív elemeihez sorolhatók még az aacheni Houben Sohn Carl vállalat által gyártott, ma is kifogástalanul működő gázkályhák. Összességében a kápolna arányos, a szakralitás követelményeit kielégítő belső tér lett. A reneszánsz építészetből kölcsönzött formai jegyei, az utcai homlokzat hasonló elemeivel összhangban, valószínűleg szándékosan utalnak a 16. századra. A Schöner Ferenc által felhasznált gótizáló és a Schulek János által felhasznált romanizáló stílusjegyekkel szemben itt a Luther korában elterjedt reneszánsz stíluselemek jelentkeznek. A székház építése az 1906. évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve szerint - az év folyamán történt munkabeszüntetések ellenére - befejeződött, és „...a lakhatási engedély folyó évi november hó 1-ére meg lett adva és az összes lakások és egyéb helyiségek kedvező árakon bérbe kiadva". 22 A belső berendezés utólag készült el. Költségét - 8000 koronát - nem kalkulálták be a 242.000 koronás építési költségbe. A 8000 koronából azonban 3000 korona a pesti magyar egyházközségre tartozott, mivel „az istentiszteleti czélokra szolgáló oltár, szószék, harmónium és karzati padoknak" a költsége nem az egyetemes egyházat terhelte. 23 A ház történetében a következő nagyobb változásra 1929-ben került sor. A kiskartali Podmaniczky-kastélyból adományozás útján az egyház tulajdonába került az úgynevezett Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár értékes bútorzata és mintegy harmincezer kötetes állománya. 24 Ez a különösen értékes gyűjtemény, amely a hazai kastélykönyvtárak második világháborús pusztulása óta egyedülállónak mondható, az udvari épületszárny első emeletére, az itteni tanácstermek védett helyére került, míg az Üllői úti ház első emeletének utcai, kapu feletti szakaszán új tanácstermet alakítottak ki. Az Üllői úti épület homlokzatáról a második világháborút követően leverték a vakolatdíszeket, majd kialakították a ma is látható jellegtelen homlokzatot. Ebben az időben távolíthatták el azt az első emeleti sarokerkélyt is, amely az 1904-1905-ös pályázati terveken még nem szerepel, és csupán egy - a két világháború között készült fényképről tudunk róla. A Szentkirályi utcai ház homlokzata változatlan maradt. Az Üllői úti épületrész statikai megerősítését, a pince és a földszint közötti teherlift beépítését és a homlokzat újravakolását ifjabb dr. Kotsis Iván építészmérnök vezetésével 1977-78-ban végezték el. 25 E néhány beavatkozáson kívül időközben jelentősebb változtatás nem történt, az épületegyüttes ma is őrzi eredeti képét. A Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyetemes Egyház tehát az 1906. év végére, több éves előkészítés után, felépítette székházát. A bizottság körültekintéssel, megfontoltan döntött: az ismert tervek közül ma is Francsek Imre munkája tűnik a legjobb választásnak. Olyan épületegyüttessel lettünk gazdagabbak, amely illeszkedik a hazai evangélikusság több tényező - egykori hatalmi nyomás, viszonylagos szegénység, belső igények - által formált építészeti hagyományaihoz. Az egyszerű kiala(•% gj* rj" m*\*r*/, ,
