Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

egy új emléktáblát. 1917-ben Friedrich Gyula, aki abban az időben a lembergi evangélikus egyházközség presbitere volt, beszámolt arról, hogy Bredeczky sírját és a síremléket újból megtalálta; de a sír további sorsáról semmit nem tudunk. Jegyzetek 1 A személynevek és a galíciai földrajzi nevek írásakor számos nehézséggel kellett szembenéznem. Mivel a tanulmányomban szereplő személyek - így Bredeczky Sámuel, Glatz Jakab vagy Rumy Károly György - szepességi németek, így nevüket magyar és német formában is megtaláljuk a szakirodalomban. Még bonyolultabb a helyzet a galíciai földrajzi nevek esetében. A soknemzetiségű tartományban egy-egy településnek 3-4, esetenként 5 elnevezése is volt: német, ukrán, orosz, lengyel és jiddis. Vannak azonban olyan városok is, amelyeknek hagyományos magyar neve és helyesírása van, ilyen például Krakkó. A magyar szakirodalom Galícia fővárosát német nevén jegyzi, annak ellenére, hogy Lemberg régi magyar elnevezése Ilyvó volt. Ebben a tanulmányban főleg Bredeczky gyakorlatát követem, s így elsősorban a települések német nevét használom. 2 Az 1800-as évek magyarországi német értelmiségének Hetmat-felfogásáról Tarnói László írt remek tanulmányt. Tarnói megkülönbözteti a Vaterland és a Mutterland fogalmát. László Tarnói: Ungarnimage um 1800. Heimat oder Fremde. Palimpszeszt, 2001/9. 3 Rumy Károly György 1780-ban született Iglón. Bölcseleti doktor, polihisztor, több megye táblabírája, jogtanár. 1794-től 1799-ig a késmárki evangélikus líceumban, 1799-től a debreceni református kollégiumban tanult. 1800-tól a göttingeni egyetem hallgatója lett, majd 1803-ban Késmárkra költözött, ahol Podkonitzky rektor nevelőintézetében mennyiségtant és német filológiát tanított. 1805-ben Teschenbe került gimnáziumi conrectornak: görög, latin, német nyelvet és irodalmat, franciát, történelmet és földrajzot tanított. Szoros kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, levelezésük közel ezer levelet tartalmaz. 1807-ben visszatért szülővárosába, Iglóra, ahol az evangélikus líceum professzorává és rektorává választották. 1808-ban Lőcsén az evangélikus gimnáziumban a latin, görög, héber, magyar, német és francia nyelv tanára lett, de valójában a lelkészi pályához vonzódott, ezért Szomolnokra ment. Valószínűleg még Késmárkról ismerték egymást Bredeczky Sámuellel, akivel szoros barátságot kötött. Levelezésükből kiderül, hogy Rumy Galíciában szeretett volna lelkészi állást kapni, óhaja azonban nem teljesült. 1810-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett, és ebben az évben hívták meg tanítani a soproni líceumba. 1813-ban Festetics György meghívta a keszthelyi Georgikonba, ahol gazdászatot, jószágigazgatást, vegytant és természetrajzot tanított. 1816-tól igazgató lett, de összeveszett Asboth János jószágigazgatóval, és 1818-ban Karlócára költözött, ahol a pravoszláv líceum tanáraként és igazgatójaként dolgozott. 1821-ben a pozsonyi evangélikus líceum másodrektora lett, de itt is személyes konfliktusai voltak a kollégáival és a város vezetésével, ezért Bécsbe költözött. 1824-ben katolizált. 1828-ban Esztergomban Rudnay prímás a magyar jog és statisztika tanárává nevezte ki. 1847-ben hunyt el. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. Budapest, 1906. 1392. o. Wurzbach, Constantin: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich enthaltend die Lebenskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronlandern gelebt haben. 26. 262-267. o. 4 Wéber Sámuel egyik művében (Ehrenhalle verdienstvoller Zipser) tévesen 28-át jelöli meg születési dátumnak, de ezt egy későbbi művében korrigálja (Samuel Bredeczky, oder Einer der Auserwählte). Bredeczky életéről lásd még: Barton, Peter F.: Das evangelische Galizien und die evangelischen Kirchen ÖsterreichUngarns und Deutschlands. In: Geist und Glaube. Eine Gedenkenschrift für Prof. Dr. Franz Fischer (1895-1975). Wien, 1976. (A továbbiakban: Barton 1976.) 9-11. o. Kesselring, Rudolph: Die evangelische Kirchengemeinde Lemberg. Von ihren Anfängen bis zur Gegenwart (1778-1928). 1. Lwow-Lemberg, 1929. (A továbbiakban: Kesselring 1929.) UŐ: Die evangelischen Siedlungen Galiziens im josefinischen bis franzisceischen Zeitalter 1772-1822. Lemberg, 1912. (A továbbiakban: Kesselring 1912.) Horváth Ödön: Bredeczky Sámuel élete 1772-1812. Budapest, 1924. (A továbbiakban: Horváth 1924.) Közvetlenül Bredeczky halála után barátja és munkatársa, Glatz Jakab emlékezett meg az elhunytról 1812 augusztusában az Annalen der Literatur und Kunst különlenyomatában, az Intelligenzblatt der Annalen der Literatur und Kunstban. Annalen der Literatur und Kunst, 3. 1812. augusztus.