Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

egy új emléktáblát. 1917-ben Friedrich Gyula, aki abban az időben a lembergi evangéli­kus egyházközség presbitere volt, beszámolt arról, hogy Bredeczky sírját és a síremlé­ket újból megtalálta; de a sír további sorsáról semmit nem tudunk. Jegyzetek 1 A személynevek és a galíciai földrajzi nevek írásakor számos nehézséggel kellett szembenéznem. Mivel a tanulmányomban szereplő személyek - így Bredeczky Sámuel, Glatz Jakab vagy Rumy Károly György - szepességi németek, így nevüket magyar és német formában is megtaláljuk a szakirodalomban. Még bonyolultabb a helyzet a galíciai földrajzi nevek esetében. A soknemzetiségű tartományban egy-egy te­lepülésnek 3-4, esetenként 5 elnevezése is volt: német, ukrán, orosz, lengyel és jiddis. Vannak azonban olyan városok is, amelyeknek hagyományos magyar neve és helyesírása van, ilyen például Krakkó. A magyar szakirodalom Galícia fővárosát német nevén jegyzi, annak ellenére, hogy Lemberg régi magyar elnevezése Ilyvó volt. Ebben a tanulmányban főleg Bredeczky gyakorlatát követem, s így elsősorban a te­lepülések német nevét használom. 2 Az 1800-as évek magyarországi német értelmiségének Hetmat-felfogásáról Tarnói László írt remek tanul­mányt. Tarnói megkülönbözteti a Vaterland és a Mutterland fogalmát. László Tarnói: Ungarnimage um 1800. Heimat oder Fremde. Palimpszeszt, 2001/9. 3 Rumy Károly György 1780-ban született Iglón. Bölcseleti doktor, polihisztor, több megye táblabírája, jogtanár. 1794-től 1799-ig a késmárki evangélikus líceumban, 1799-től a debreceni református kollé­giumban tanult. 1800-tól a göttingeni egyetem hallgatója lett, majd 1803-ban Késmárkra költözött, ahol Podkonitzky rektor nevelőintézetében mennyiségtant és német filológiát tanított. 1805-ben Te­schenbe került gimnáziumi conrectornak: görög, latin, német nyelvet és irodalmat, franciát, történelmet és földrajzot tanított. Szoros kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, levelezésük közel ezer levelet tartal­maz. 1807-ben visszatért szülővárosába, Iglóra, ahol az evangélikus líceum professzorává és rektorává választották. 1808-ban Lőcsén az evangélikus gimnáziumban a latin, görög, héber, magyar, német és francia nyelv tanára lett, de valójában a lelkészi pályához vonzódott, ezért Szomolnokra ment. Valószí­nűleg még Késmárkról ismerték egymást Bredeczky Sámuellel, akivel szoros barátságot kötött. Levelezé­sükből kiderül, hogy Rumy Galíciában szeretett volna lelkészi állást kapni, óhaja azonban nem teljesült. 1810-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett, és ebben az évben hívták meg tanítani a soproni líce­umba. 1813-ban Festetics György meghívta a keszthelyi Georgikonba, ahol gazdászatot, jószágigazga­tást, vegytant és természetrajzot tanított. 1816-tól igazgató lett, de összeveszett Asboth János jószág­igazgatóval, és 1818-ban Karlócára költözött, ahol a pravoszláv líceum tanáraként és igazgatójaként dolgozott. 1821-ben a pozsonyi evangélikus líceum másodrektora lett, de itt is személyes konfliktusai voltak a kollégáival és a város vezetésével, ezért Bécsbe költözött. 1824-ben katolizált. 1828-ban Esz­tergomban Rudnay prímás a magyar jog és statisztika tanárává nevezte ki. 1847-ben hunyt el. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. Budapest, 1906. 1392. o. Wurzbach, Constantin: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich enthaltend die Lebenskizzen der denkwürdigen Personen, welche 1750 bis 1850 im Kaiserstaate und in seinen Kronlandern gelebt haben. 26. 262-267. o. 4 Wéber Sámuel egyik művében (Ehrenhalle verdienstvoller Zipser) tévesen 28-át jelöli meg születési dátum­nak, de ezt egy későbbi művében korrigálja (Samuel Bredeczky, oder Einer der Auserwählte). Bredeczky életéről lásd még: Barton, Peter F.: Das evangelische Galizien und die evangelischen Kirchen Österreich­Ungarns und Deutschlands. In: Geist und Glaube. Eine Gedenkenschrift für Prof. Dr. Franz Fischer (1895-1975). Wien, 1976. (A továbbiakban: Barton 1976.) 9-11. o. Kesselring, Rudolph: Die evangelische Kirchenge­meinde Lemberg. Von ihren Anfängen bis zur Gegenwart (1778-1928). 1. Lwow-Lemberg, 1929. (A továbbiak­ban: Kesselring 1929.) UŐ: Die evangelischen Siedlungen Galiziens im josefinischen bis franzisceischen Zeitalter 1772-1822. Lemberg, 1912. (A továbbiakban: Kesselring 1912.) Horváth Ödön: Bredeczky Sámuel élete 1772-1812. Budapest, 1924. (A továbbiakban: Horváth 1924.) Közvetlenül Bredeczky halála után barát­ja és munkatársa, Glatz Jakab emlékezett meg az elhunytról 1812 augusztusában az Annalen der Literatur und Kunst különlenyomatában, az Intelligenzblatt der Annalen der Literatur und Kunstban. Annalen der Lite­ratur und Kunst, 3. 1812. augusztus.

Next

/
Thumbnails
Contents