Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GÁBOR: Fides et auctoritas

9 „Imperator enim intra Ecclesiam, non supra Ecclesiam est." Ambrosius: Sermo contra Auxentium. 36. PL CD-ROM vol. 16. 1018B. 0 „...in causa fidei... episcopos solere de imperatoribus Christianis, non imperatores de episcopis judicare." (A hit dolgában a püspökök szoktak ítélni a keresztény császárok felett, nem a császárok a püspökök felett.) Ambrosius: Epistolae. 21,4. PL CD-ROM vol. 16. 1004A. 1 Bár előfordult néhány esetben, hogy egy püspök nyilvánosan megfeddte a császárt, mint például Johannes Chrysostomos, de püspöktársai megvédték a rendszert: „Császár, Önt Isten rendelte a püspökök fölé, Ön fölött senki sem áll, Ön uralkodik mindenen. Ezért Önnek joga van azt tenni, amit akar." Németül idézi Rahner 1961, 212. o. 2 Canning 2002, 59. o. 3 Canning 2002, 50-51. o. 4 „Quod si dixeris: Sed imperátor catholicus est, salva pace ipsius dixerimus, filius est, non praesul Ecclesiae: quod ad religionem competit, discere convenit, non docere; habet privilegia potestatis suae, quae administrandis publicis rebus divinitus consecutus est; et ejus beneficiis non ingratus contra dispositionem coelestis ordinis nil usurpet: ad sacerdotes enim Deus voluit, quae Ecclesiae disponenda sunt, pertinere, non ad saeculi potestates: quae si fideles sunt, Ecclesiae suae et sacerdotibus voluit esse subjectas. [...] Non legibus publicis, non apotestatibus saeculi, sed a pontificibus et sacerdotibus omnipotens Deus Christianae religionis dominos et sacerdotes voluit ordinari, et discuti, recipique de errore remeantes. Imperatores Christiani subdere debent exsecutiones suas ecclesiasticis praesulibus, non praeferre." (Ha te az mondod: a császár is katolikus, erre mi azt feleljük, anélkül, hogy a császárt meg akarnánk sérteni: a császár az egyház fia, nem pedig az egyház elöljárója. A hit dolgaiban tanulnia illik, nem pedig tanítania. Rendelkezik hatalmának előjogaival, ezeket Istentől kapta, hogy az állami ügyeket irányítsa. Ezért az ilyen Istentől származó adományokat soha nem bitorolja hálátlanul, az égi rend törvényével ellentétesen. A papokat illeti Isten akarata szerint az egyház vezetése, nem pedig a világi hatalmakat. Ha a világi hatalom hívő, akkor Isten azt akarja, hogy az ő egyházának és a papoknak rendelje alá magát. [...] A mindenható Isten nem az állami törvények és nem a világi hatalmak által akart a keresztény vallásnak urakat és a papokat rendelni, hanem a püspökök és papok által, s csak ők vizsgálhatják meg és fogadhatják vissza a tévhitből visszatérőket. A keresztény császároknak alá kell vetni a rendeleteiket az egyházi elöljáróknak, nem elébük helyezni.) Epistola sive tractatus Felicis III papae. PL CDROM vol. 58. 0950A-0959B. A levelet II. Félix nevében Gelasius írta. Egyes régebbi forrásokban III. Félix pápát említenek, ugyanis a számozásnál figyelembe vették a 355-356 közötti Félix ellenpápát is. Manapság ez nem szokás. 5 „Duo quippe sunt, imperátor auguste, quibus principaliter mundus hic regitur, auctoritas sacrata pontificum, et regalis potestas. In quibus tanto gravius pondus est sacerdotum, quanto etiam pro ipsis regibus hominum in divino reddituri sunt examine rationem. Nosti etenim, fili clementissime, quoniam licet praesideas humano generi dignitate, rerum tarnen praesulibus divinarum devotus collá submittis, atque ab eis causas tuae salutis exspectas, inque sumendis coelestibus sacramentis eisque ut competit disponendis, subdi te debere cognoscis religionis ordine, potius quam praeesse, itaque inter haec ex illorum te pendere judicio, non illos ad tuam velle redigi voluntatem." (Két dolog van, dicsőséges császár, ami elsősorban kormányozza ezt a világot: a főpapok megszentelt tekintélye és a királyi hatalom. A papok viselte teher annyiban nehezebb, amennyiben az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyokért is nekik kell számot adniuk. Hiszen jól tudod, legjámborabb fiunk, hogy ha méltóságban meghaladod is az emberi nemet, azok előtt, akik az Isten dolgaiban elöljárók, magad is alázatosan meghajtod a fejedet, és tőlük várod lelked üdvének eszközét. Az égi szentségek elnyerésében és azok illendőképpen való kiosztásában a vallás rendje szerint el kell ismerned, hogy neked kell magadat alájuk rendelned, s nem te állsz az ő élükön. így tehát ezekben a dolgokban te függsz az ő ítéletüktől, s nem is akarod őket a saját akaratod alá rendelni.) Epistola sancti Gelasii episcopi ad Anastasium imperatorem. Rahner 1961, 256. o. 6 „Sed quum ad verum ventum est eumdem regem atque pontificem, ultra sibi nec imperátor pontificis nomen imposuit, nec pontifex regale fastigium vindicavit. Quamvis enim membra ipsius, id est, veri regis atque pontificis, secundum participationem naturae magnifice utrumque in sacra generositate sumpsisse dicantur, ut simul regale genus et sacerdotale subsistant: quoniam Christus memor fragilitatis humanae, quod suorum saluti congrueret dispensatione magnifica temperavit, sic actionibus propriis dignitatibus-