Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - KURDI KRISZTINA: Egy cipszer lelkész Galíciában

Egyházszervező tevékenységének fontos része volt a lelkészek anyagi és társadalmi helyzetének rendezése. Nagy hangsúlyt helyezett a lelkészek kiválasztására és arra, hogy havi rendszeres jövedelmük legyen, ezzel akarta megakadályozni, hogy egy-egy lelkészi állás hosszabb időre betöltetlen maradjon. Összeírta a galíciai egyházközségeket. 1808-ban a lembergi evangélikus iskola is megkezdte működését a régi lelkészlakban, s már alkalmazni tudtak egy segédlelkészt is. Bredeczky tudományos munkásságának legjelentősebb alkotásai is a galíciai évek alatt születtek. Ezek főleg statisztikai, topográfiai munkák, de kiemelten fontos szerep jut bennük a népismeretnek (Volkskunde) és a néprajznak is. Galíciában egy újabb államigazgatási kérdés keltette fel érdeklődését: a betelepítések ügye. Mária Terézia és II. József nagyformátumú telepítési tervet dolgozott ki Galíciára vonatkozóan, amely főleg a németeket és - II. Józsefnél - a németeket és a zsidókat érintette. A német betelepítés II. József halála után is folytatódott,

26 és Bredeczky már hivatalánál fogva is figyelt rá. Hosszú ideig dolgozott a Historisch-statistischer Beytrag zum deutschen Kolonialwesen in Europa nebst einer kurzen Beschreibung der deutschen Ansiedlungen in Galizien című munkáján.

27 1805-től gyűjtötte az adatokat ehhez a művéhez, közben beutazta egész Galíciát, felkereste az összes német települést, szám szerint 186-ot. Egyik leveléből tudjuk, hogy a statisztikai adatokat a galíciai kormányzóságtól kapta, a könyv bevezetőjében pedig megemlíti, hogy sok időt töltött a telepesek között anyaggyűjtéssel. A galíciai németek történelmének kutatásához ez a könyv ma is nélkülözhetetlen forrás. A mű - Bredeczky talán legfontosabb munkája - 1812-ben Brünnben jelent meg, és állítólag 3 közeikorú kiadást is megért, 1991-ben pedig újra kiadták.

28 Az 181 l-es előszóból megtudjuk, hogy a mű már 1808-ban készen volt. A kézirat a két időpont között idegen kezekben volt, bár nem tudni pontosan, hol; valószínűnek tűnik, hogy a tartományi elnökséghez kellett beküldeni.

29 Bredeczky az előszóban arra is kitér, hogy az 1809-es háborúban a galíciai németek önként küldték fiaikat a katonai szolgálatba. Amikor pedig a háború alatt az egyik kormányzóság ismét lengyel uralom alá került, nem voltak hajlandók hűségesküt tenni a lengyelekre. Esperesi hivatalának elfoglalása óta Bredeczky ideje jelentős részét utazással töltötte, ami - tekintve Galícia út- és közlekedési viszonyait abban a korban - igen nagy kényelmetlenséggel és fáradsággal járt, s idővel kikezdte egészségét. Különösen igaz ez életének utolsó éveire - erről a későbbiekben még bővebben lesz szó -, amikor is a tartományi kormányzóság útján a bécsi udvartól felkérést kapott arra, hogy írjon egy összefoglaló statisztikai és földrajzi könyvet Galíciáról. Bredeczky a statisztikai és néprajzi adatgyűjtéseit esetenként rajzokkal is kiegészítette. Hagyatékának különleges értékét képezik saját kezűleg készített, színezett rajzai, amelyek azonban - némileg meglepő módon - nem galíciai, hanem erdélyi viseleteket örökítenek meg.

30 Rajzaira ugyanúgy pontosság, aprólékosság jellemző, mint munkássága egészére. 1809-ben fogott bele a Statistisch topographische Beschreibung der Haupstadt Lemberg in Galizien című munkájába, mint ezt a Reisebemerkungen előszavában is megemlíti.

31 A mű kézirattöredéke Ein Versuch címmel megtalálható a hagyatékban.

32 A belső címlapon a munka tervezett beosztását látjuk: 1. Elnevezés; 2. Fekvés; 3. Földtani nézetek;