Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - RAINER VOIGT: Enno Littmannélete és munkássága
33 Közülük néhány Friedrich Rosentől származik. 34 Lásd Littmann-Krencker: Vorbericht. 1906. 3. k., valamint F. Rosen beszámolója in: Eine deutsche Gesandtschaft. 1907. 265. k. 35 Önéletrajzában Littmann azt írja, hogy csak akkor vált ki az „amerikai szolgálatból", amikor elfogadta a Strassburgba szóló meghívást. 36 Krencker később ásatásokat folytatott többek között Trierben is (az úgynevezett császárpalota feltárásakor, amely fürdőlétesítménynek bizonyult), majd Ankarában és Kalaat Szamaanban. Lásd a következő műveit: Römische Tempel in Syrien. (W. Zschietschmann társszerzővel.) Berlin-Lipcse, 1938. Die Wallfahrtskirche des Simeon Stylites in Kal'at Sim'an. Berlin, 1939, lásd Schwingenstein, 1982. 37 A DAE-ban közölt fényképek kiegészítését jelenti az a néhány figyelemreméltó felvétel, amely Phillipson The Monuments in Aksum (1997) című művében került először publikálásra. 38 Az „Amerigo Vespucci" olasz gőzhajóval Asszabon át Adenbe, „...onnan pedig derűsen és hálatelt szívvel, Egyiptomot érintve hazánkba tértünk" (DAE 1. 25. o.). 39 Oldalméret: 38x27 cm. 40 Angol nyelvű válogatás, képekkel: Phillipson 1997. 41 S. C. Snouck Hurgronje: Theodor Nöldeke 1836-1930. ZDMG, 85 (1931), 239-281. o. 42 Lásd Th. Nöldeke méltatását Littmann tollából in: Ein Jahrhundert Orientalistik. 1955. 52-62., 62. o. 43 Az önéletrajzban ezek a fejezetcímek a kidolgozatlanul maradt részt jelölik. 44 Lásd Littmann: Erinnerungen an Julius Wellhausen. 1956. 45 E kevéssé ismert orientalista életéről és munkásságáról lásd R. Hartmann (1922) és W. Riethmüller (1970) munkáit. 46 Az első füzet 1956-ban, a második 1957-ben, a harmadik 1958-ban jelent meg. Recenziók V. Christian tollából: Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes (WKZM), 54 (1957), 264-267. o., 55 (1959), 168-170. o. 47 Brazília császára, „Don Pedro", azaz II. Péter (uralkodott 1831-1889 között). A képek jegyzéke 1. kép: Enno Littmann időskori fényképe, www.uni-tuebingen.de/orientsem/pics/littmannl.jpg További képeinkkel - terjedelmi és egyéb megfontolásokból - az 1906-os expedícióra kell szorítkoznunk. Forrásunkat az alábbi mű képezi: David W. Phillipson: The monuments of Aksum. Addis Abeba, 1997. A könyv gazdag képanyagot közöl a száz év előtti ásatásokról, sőt - általában - a száz év előtti környezetről és mindennapokról is. E felvételek annak idején nem kerültek be a DAE köteteibe. Őrzési helyük a berlini Staatsbibliothek. 2. kép: Akszúm látképe a várostól délre eső hegy lejtőjéről. A központban jól láthatóak a 4. századból való, egyetlen kőből faragott nagyméretű sztélék (más szóval obeliszkek). Tőlük jobbra, a háttérben a katedrális csipkézett fala is előtűnik a fák között. A főtemplom a 16. századi muzulmán betörések után portugál segítséggel újjáépült, de szentélykörzetének falai, lépcsősorai nagyrészt a késő ókorból származnak. (Phillipson, 4. ábra.) 3. kép: A 3. számú sztélé - 24 méteres magasságával - a legnagyobb azok között, amelyek ma is állnak Akszúmban. Alajtós, álablakos díszítése, valamint a kőbe faragott gerendavég-utánzatok az egykori akszumita épületek külsejét tükrözik. (Phillipson, 31. ábra.) 4. kép: Az 1. számú sztélé - közel 34 méteres magasságával - valószínűleg világviszonylatban is a legmagasabb volt azok között, amelyeket e nemben valaha felállítottak. Évszázadok óta három darabra törve fekszik a földön. Képünkön a német expedíció által készített rekonstrukciós rajzait látjuk. (Phillipson, 52. ábra.) 5. kép: Daniel Krencker rekonstrukciós rajza Akszúm legnagyobb palotaegyütteséről. Az épületegyüttes alapterülete mintegy 80x120 méter volt. (Phillipson, 135. ábra.) 6. kép: Monumentális szobor alapzata. A talpnyomok hosszúsága 92 cm. (Phillipson, 229. ábra.) 7. kép: Nőstényoroszlán domborművű képe Gobedrából. A sziklába vésett ábrázolás hossza 326 cm. Képünkön aligha lehet kivenni az állat orra előtt kb. 80 cm-re található, körbe rajzolt görögkeresztet, amely talán már a vallási váltást jelzi. 8. kép: A késő ókori katedrális kísérleti rekonstrukciós alaprajza von Lüpkétől. (Phillipson, 256. ábra.)