Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - GÁSPÁR DOROTTYA: A Basilica Constantiniana

szentnek.

76 A hosszhajó továbbra is a tanítás helye, de nem szent tér. Itt minden bizonnyal fegyelmezetlenség is előfordult, ezért kellett a szent teret építészetileg is elhatárolni. Feltételezem, hogy a középkorban hasonló elgondolás vezetett a lettner, azaz a szentélyrekesztő kialakulásához. Nem a laikusok, hanem a beszélgetők, rendetlenkedők távoltartása volt a cél: azaz a lettner szerepe nem azonos az ikonosztázéval. Függelék Kiegészítésként néhány szót szólnék a Donatio ConstantinirőX. I. Constantinusnak Szilveszter pápához írt levelében szó esik a császár meggyógyulásáról. Leprás volt, de meggyógyult; épp annak következtében, hogy Szilveszter pápa megkeresztelte.

77 „A császár ezért adománylevelével őt és utódait az egész keresztény egyház feletti primátussal ajándékozta meg, világi hatalomban részesítette Itáliában és a nyugati területeken, császári jelvényekkel látta el, átadta Rómát, illetve lateráni palotáját is."

78 Erről a tudósításról Lorenzo Válla a 15. században kimutatta, hogy 8. századi betoldás.

79 Azóta egyszerűen hamisításnak tekintik az adomány történetét,.arra hivatkozva, hogy nem Constantinus korában írták le. Meg kell azonban jegyezni, hogy korántsem egyedi esetről van szó. Gyakorta látjuk, hogy egy betoldott szövegrész keltezése, jelentése, értékelése ugyan számos kérdést vet föl, de a szöveg mégsem „hamisítvány": tudniillik lényegi tartalmához képest elhalványul a történetfilológiai szempont. Az ilyen forrást más szemmel kell néznünk: valahogy úgy, mint a mítoszokat. A mítosz egy római számára valóság. „A művészetnek és filozófiának megkülönböztetése más megkülönböztetéseket is von maga után: elsősorban is a művészet és mythos között. Mert a mythos annak számára, aki hisz benne, a valóság kinyilatkoztatásának és megismerésének látszik az irrealitással szemben, és a vele meg nem egyező hitvallásokat hamis illusiókként utasítja vissza. Művészetet csak annak számára jelenthet, aki már nem hisz benne és a mythológiát csak metaforának használja, tehát az istenek komoly világát csak egy szép világnak, az Istent csak a fenségesség egyik képének tartja. A mythos tehát, ha őseredeti voltában vizsgáljuk, a hívők lelkében vallás és nem puszta fantazma."

80 A mítosz tehát igaz, csak meg kell értenünk a mondanivalóját. S ha ilyen szempontból nézzük, akkor a császár valóban leprás volt, de nem testileg, hanem lelkileg. Nyomorúságából - a szöveg értelmében - a keresztség által gyógyult föl. Csakhogy azt is tudjuk, hogy megkeresztelésére sokkal később, és nem Szilveszter által került sor. Ennek ellenére, amikor Constantinopolisban a 6. század elején helyreállítják Szent Polyeuctus templomának oromzatát, a mozaik Constantinus Szilveszter általi megkeresztelését ábrázolja.

81 A munkákat Hormisdas pápa alatt végezték, amikor egy időre helyreállt az egység a császár és a pápa közt: ezt az egységet fejezi ki a mozaik. Vagyis Constantinus megkeresztelkedéséről nem csupán írtak, hanem ábrázolták is már a 6. században. Kulcsfontosságú esemény volt, amely által Constantinus mintegy archetípusa lett az egységnek és az egyensúlyteremtésnek.

82 Tudjuk, hogy a keresztény vallás az ő tevékenysége által lett religio licita, s hogy a keresztényeket igen sok kedvezményben részesítette. Tevékenységét mind a szövegben, mind az ábrázolásban a ke-