Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - GÁSPÁR DOROTTYA: A Basilica Constantiniana

változhat: lehet belőlük egy, kettő, három, de az is előfordul, hogy egészen elmarad az apszis. A palota típusú bazilikák a táborok zászlószentélyeivel mutatnak rokonságot:

24 főleg a misztériumvallások szertartásait szolgálták az ilyen épületek; legtöbbjük az i. sz. 2-3. századból való.

25 Legfontosabb közülük a basilica Sotterranea.

26 Hangsúlyozni kell, hogy az i. sz. 4. században főleg Aesculapiusnak építenek bazilikát.

27 Megemlítem továbbá a zsinagógaként használt, palota típusú bazilikákat: ezek hatalmas épületek. Mivel egyetlen típus különböző rendeltetésű változatairól van szó, önként adódik a kérdés: melyik, milyen rendeltetésű változat lehetett a keresztény bazilika előképe? Langlotz szerint a császári trónterem: Isidorus Hispalensisre hivatkozik, aki szerint a bazilikában mindannyiunk királyának, az Istennek mutatnak be áldozatot.

28 Bármilyen rendeltetéssel épült a basilica, nevének eredeti értelme: királyi.

29 További fontos támpont a vitruviusi közlés, hogy a basilica építését Egyiptomtól tanulta meg az ókori világ. A basileia pedig a boldogok szigetének királyi székhelye, s így az ősi aranykor szimbóluma.

30 Az elsüllyedt, kör alakú boldogok szigetéről (Atlantisz) Platón számol be Kritón és Timaiosz című műveiben.

31 Megemlíti azonban, hogy ezekről a régi dolgokról az egyiptomi papok beszéltek Szolónnak.

32 A boldogok szigetét így írja le: közepén állt a királyi palota és a templom, amelyeket koncentrikus körökben vettek körül a fürdők, a testgyakorlóhelyek, végül - legtávolabb - a kereskedők helyei.

33 A sziget közepén egy oreikhalkosz oszlop is állt az isten, jelen esetben Poszeidón rendelkezéseivel: itt ültek törvényt.

34 Ha Platón leírását és a basilica változatos felhasználási módjait összevetjük, azt tapasztaljuk, hogy a basilica az egykori boldog élet, az aranykori élet minden fontos területét megtestesíti, így mintegy újra elhozza a földre az aranykort. Ezért lehet a különböző rendeltetésű épületeket ugyanazzal a szóval elnevezni: egyetlen szóval, amely nem a részletekre, hanem az élet egészére vonatkozik. Feltételezem, hogy a basilica a rómaiaknál - gyakorlati céljától függetlenül - mindig az aranykori állapotra utal. Az elsüllyedt Boldogok Szigete vagy Atlantisz olyan hagyományon keresztül éled újjá, amelynek letéteményese a basilica. Nem véletlen, hogy eredettörténetét az egyiptomi papok mondják el Szolónnak, s hogy a bazilikaépítést ugyancsak az egyiptomiak örökítik az utókorra. S itt kapcsolódik a gondolatmenetbe az említett oreikhalkosz oszlop: ha obeliszknek nevezzük,

35 könnyebben értelmezhetjük szerepét a római építészet misztikájában. Elsősorban arra a két obeliszkre gondolok, amelyeket Augustus elhozatott Egyiptomból, és a Mars-mezőn, illetve a Circus Maximuson állíttatott fel.

36 A két emléket - mint Augustus vallási programjának részét - a Pantheonnal, a horologiummal, az arapacisszal és a császár saját mauzóleumával együtt értékelte a kutatás.

37 Ammianus Marcellinushoz hasonlóan az augustusi obeliszkekkel együtt említem meg a Constantinus által elhozatott és a Circus Maximuson felállított nagy obeliszket. Erről Ammianus Marcellinus azt írja, hogy eredetileg ugyan a Napisten templomában állott, Constantinus mégsem sérti a vallást az elszállításával, hiszen Rómában, „az egész világ templomában állítja föl".

38 Nem szabad megfeledkeznünk Sol Invictus kultuszáról, amelyet Constantinus különösen szorgalmazott. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a basilica a rómaiaknál a császárkorban válik gyakorivá mint az augustusi aranykor építészeti megfogalmazása. Augustus korát