Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - GÁSPÁR DOROTTYA: A Basilica Constantiniana
GÁSPÁR DOROTTYA A Basilica Constantiniana i. Általánosan elfogadott nézet, hogy a Constantinus által emelt, ma templomként használt és bazilikának nevezett épületek ókeresztény templomok. E véleménynek azonban több gyenge pontja van: keresztény templomra csak a reneszánsz óta használják a basilica megnevezést; illetve Constantinus említett épületei eredetileg nem templomnak épültek, csak később lettek azzá. A hagyományos bazilikaformát azonban még Vitruvius írta le, 1 és útmutatása kánonná vált a későbbi - pogány, majd keresztény - korok számára. Terminológiai bizonytalanságot - ezáltal újabb félreértéseket - okozott az a tény, hogy Constantinus nem csak a keresztényeknek épített bazilikát: „pogány" rendeltetéssel épült például a. Basilica Maxentii et Constantini. 2 További zavart okoz az olyan terminológiai tévedés, amikor bazilikának mondják a Constantinus által fia, Romulus számára épített konszekrációs templomot. 3 Ebben az esetben csupán egy kis kerek templomról van szó, amely semmiképpen nem bazilika, legalábbis alaprajzát tekintve nem az. Részben a gyenge pontok, részben a terminológiai tévedések miatt fel kell tennünk néhány kérdést. E kérdések ugyanúgy érintik a Constantinus által emelt, basí/ícának nevezett épületek csoportját, mint a nem keresztény korban épült, de hasonló néven szereplő emlékeket. 4 A már említett félreértésekből ered, hogy az ásatások során feltárt apszisos épületeket - akár Pannoniában, akár egyebütt - az ásatok az apszis miatt ókeresztény templomnak határozzák/határozták meg. így lett egy gorsiumi villa fürdőtraktusából 5 vagy Ostiában egy igen reprezentatív villa fürdőjéből templom. 6 Az apszis azonban nem keresztény újítás, így előfordulása nem jelent egyértelműen keresztény templomot, 7 sőt még „pogány" értelemben vett bazilikát sem. A keresztény vagy „pogány" hátterű bazilikára egyként vonatkozó ismeretek ma is érvényes összefoglalását olvashatjuk Ernest Langlotz és Friedrich Deichmann közös szócikkében, amelynek alaprajzi mellékleteiből (1-8. kép) 8 kitűnik, hogy az apszist igen különböző rendeltetésű, keltezésű és alaprajzú, nem keresztény épületeken is alkalmazták. Ezeket az épületeket a modern kutatás egyképpen bazilikának nevezi. A nem keresztény ókoriak - akár a görögök, akár a rómaiak - oszlopcsarnokra is, lakótérre is használhatták a basilica szót. 9 A
