Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Misszió, avagy új evangélizációa római katolikus egyházban
könnyen felfedezhető, hogy az emberek igénylik az evangéliumi értékeket, és az egyházi oktatási és nevelési intézményeket szívesen veszik igénybe. A legnagyobb félelem abból fakad, hogy becslések szerint a lakosság 25%-a nincs megkeresztelve, mégpedig többnyire a fiatal generáció, akiknek információi az egyházról homályosak, előítéletei pedig igen szélsőségesek. A katolikus egyház a többi keresztény egyházzal együtt védi az emberi jogokat; véd és a kötelességekre oktat. A liberalizmus szélsőségesei szívesen hivatkoznak az emberi jogokra, amíg azok a szabadságot védelmezik; de sajnos az Emberi Jogok Chartája nem fogalmazott meg a jogok mellett kötelességeket. A kötelességek elhanyagolása tragikus társadalmi helyzetet teremtett. Emiatt általánosságban elmondhatjuk, hogy a korlátlan szabadság a kamaszok társadalmának kátéjává vált, míg a keresztény kötelességek komolyanvétele inkább a felnőtt társadalom, főleg az 50 év felettiek társadalmának szabályozó elvei közé tartozik csupán. Magyarországon tehát a 20-30 év közöttiek kiforratlan szabadságmentalitása néz szembe a 50 év fölöttiek sok esetben ideológiailag összezavart, politikai és vallási elemeket keverő mentalitásával. A katolikus egyház missziójának tehát új evangelizációs folyamatot kell elindítania, amelyben a cél nem annyira saját intézményeinek védelme, mint a keresztény evangéliumi értékek társadalmi elismertetése. Ebben az intézmények csak eszközszerű feladatot kapnak, de azt tapasztaljuk, hogy igen erős társadalmi kritikának vannak kitéve. A másik nehézsége a katolikus evangélizációnak, hogy a társadalom hajlamos az evangélium üzenetét sok esetben a média torzításai miatt egyfajta ideológiának felfogni, az egyházak küzdelmét pedig a pártok és ideológiák térnyerésre irányuló tevékenységével azonosítani. A mai hasznossági kritériumokra épülő társadalmi gondolkodásnak az örök isteni és az emberi értékek iránti felelőssége megcsappant. Tehát az új evangélizáció feladata, hogy indíttatásunk isteni eredetéről és céljaink emberi hasznosságáról győzzük meg a társadalmat. 54 Itt minden emberi és intézményes hiba az eredeti szándék ellenében hat, ezért papnak és hívőnek, intézményvezetőnek és alkalmazottnak egyaránt nagy a felelőssége. Jegyzetek 1 A katolikus misszió rövid és tárgyszerű összefoglalását lásd „Missziótörténet" címszó alatt in: Magyar Katolikus Lexikon. 9. Budapest, 2004. 232-240. o. 2 A témában igen érdekes összefoglalás: Pásztor János: Misszió a XXI. században. Velence, 2000. A 16. századi misszió katolikus és protestáns hiányosságai szintén ugyanazok (vö. az 59. oldaltól). 3 Ez a kérdés főleg Kína és Japán misszionálása kapcsán vált élessé a jezsuiták és a domonkosok között. A jezsuiták az inkulturáció mellett voltak, a domonkosok pedig a globalizációt és a latin liturgiát erőltették tragikus következményekkel. 4 Holzner, Josef: Szent Pál. Az apostol élete és levelei. Budapest, 1982. Különösen érdemes figyelni a kronológiára: Kr. u. 42-től, vagyis a megtérésétől Kr. u. 67-ig hihetetlenül aktív missziós tevékenységet folytatott a Római Birodalom területén. 5 Lásd Euszébiosz: Egyháztörténet. Budapest, 1983. /Ókeresztény írók 4./ Elsősorban a Római Birodalom területén lévő egyházakról írt, de kitekint a birodalom határain túlra is. 6 Különösen értékes bizonyíték a korai kereszténység jelenlétére a pécsi ókeresztény sírbolt. Elsősorban a Pannónia területén élő népekre értendő ez a kereszténység, és nem azonos a később hódítóként megjelent magyarok megkeresztelkedésével.
