Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Misszió, avagy új evangélizációa római katolikus egyházban
(Seminarium €cclesiae IL^^^MMMNMMMM«MMMMMHMIHIIMIIIIIIM llWI_llfl.llWI.WI II WLI 11)11111 "»«" l«*ILIl L LMIL*UM LIMIT-I . JLUIJ J - JIJL 1 J JIIJIJULII.I II ' l*«**«*«*««*»«™l«™LmSlllin*ninnumillOT«HllMllll.lLL LIU.LILI. UÜIJIJIJUII1 .IJIJ ß^mmrv^^a^^ zasságkötés felé kell irányítani a fennálló egyházjogi lehetőségek kihasználásával. Az érvénytelen házasságok rendezése házassági perek alapján az egyházi bíróságok joga. KK: az elváltak helyzetével foglalkozik bővebben, mert a válás egyben szakítás az egyházközséggel is. Családsegítő szolgálat felállítását javasolja. A házasságra felkészítő idő legalább három hónap legyen. A hívőnek nem hívővel kötött házasságánál nem szabad megtagadni az egyházi házasságot. Javasolja a családpasztorációt az úgynevezett házas csoportokon keresztül. 8. Hitoktatás. 45 A felnőtt nemzedék nagyobb része nem részesült hitoktatásban, az ateista rendszer „neveltje". Ez lelkiismereti, tanbeli és életvezetési hiányosságokat eredményez. A vallásellenesség sulykolása miatt sokan negatív előítélettel közelítenek az egyházhoz. A világi hitoktatók nagy segítséget jelentenek, de az alacsony fizetések miatt kevesen tudnak főállásban szolgálatot végezni. A lelkipásztorok az intézmények irányításával, azok kezelésével, felújításával járó feladatok miatt kevés időt tudnak hitoktatásra, lelki vezetésre szánni. Szükséges az életkori és a szociális helyzethez alkalmazkodó hitoktatás megszervezése, a megfelelő tankönyvek biztosítása, a hitoktatók pedagógiai képzése, valamint együttműködési készsége a lelkipásztorral. A hitoktatók számára konzultációs iroda felállítása szükséges. KK: egy fejezetben tárgyalja a kisgyermekek, az iskolások és a felnőttek katekézisét. Megállapítja, hogy a felnőttképzés az egyházmegyében még gyerekcipőben jár. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye adatai szerint az óvodások 5,7%-a, az általános iskolások alsó tagozatának 57%-a, á felső tagozat 11,8%-a részesül hitoktatásban. Felnőtt katekézis 60 helyen van 940 fővel. 9. Egyházi óvoda és iskola. Az újkori egyháztörténet legnagyobb vesztesége az iskolák elvesztése volt. A rendszerváltás utáni iskolaalapítási láz legnehezebb problémája a megfelelő pedagógusok kiválasztása és az iskola pénzügyi alapjainak megteremtése volt. A nagyobb városokban törekedni kell egyházi iskolák indítására, a plébánosok és az iskola együttműködésére, az iskolaszékek és a szülői munkaközösségek szervezésére. Fel kell hívni a hívek figyelmét, hogy személyesen is támogassák az egyházi iskolákat. KK: Az egyházi iskolák iránti igény a nem vallásos családokra is kiterjed. Ezek az iskolák nemcsak hittant tanítanak, hanem az állami iskolákkal állnak versenyben. 10. Ifjúsági pasztoráció. Az 1950-es évektől tiltott, majd üldözött egyházi tevékenység volt. A társadalomban az a félelem alakult ki, hogy aki templomba jár, az nem tanulhat tovább. Az ifjúsági pasztoráció a 70-es években indult, és a 80-as években, a puha diktatúra éveiben megtűrt tevékenység lett. Az ismert okok miatt a 14-28 éves generációban nem hozott átütő eredményt. Kevesen foglalkoztak a munkásfiatalok keresztény nevelésével. A 80-as évektől az ifjúsági csoportok működését koordinálni kezdték, majd vezetésükre sajátos képzési rendszert („hajszoló") hoztak létre. Az ifjúsági csoportokból kinőtt vezetők segíthetik más csoportok tevékenységét. A vidéki és a városi csoportokat össze kell kapcsolni. Az ifjúsági csoportok találkozását és közös programját meg kell szervezni. KK: a plébániai közösség az általános iskola 8. osztályától kezdve veszíti el a fiatalokat; egyrészt elköltöznek, másrészt a teljesítménycentrikus oktatás miatt az értékrendjük megváltozik. A fiatalok szociális helyzete rosszabb, mint a
