Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - SÁRKÖZI GERGELY: Vitnyédy István és az evangélikus oktatásügy

SÁRKÖZI GERGELY Vitnyédy István és az evangélikus oktatásügy Muzsaji (Muzsay) Vitnyédy István, a 17. század második felének közismert alakja

1 1612. december 20-án született Sárvárott, a Nádasdy család birtokán. Édesapja, János Nádasdy Pál gróf szolgálatában állt, aki - hű emberét megjutalmazva - nemesi rangot szerzett a családnak. István így nemesemberként nőhetett fel. Tanulmányait a sárvári kezdetek után a csepregi vagy a soproni gimnáziumban folytatta. Iskoláinak elvégzése után maga is a Nádasdyak szolgálatában maradt, secretariusként dolgozott. Első komolyabb állását 1638-ban foglalta el, amikor Sopron város magyar jegyzőjeként alkalmazták. Kilenc évvel később kilépett a város szolgálatából: 1647 őszétől Sopron vármegye pénzügyeinek intézője lett. Jogi tudását új hivatalában olyan gazdasági és politikai ismeretekkel egészíthette ki, amelyeket akár ügyvédként, akár „kereskedelmi közvetítőként" kitűnően kamatoztathatott. Ekkoriban kezdte kialakítani hallatlanul széles, politikai-jogi-gazdasági kapcsolatokon nyugvó ismeretségi körét. Összeköttetésbe került a Pálffy, Listy, Zichy, Löbl, Batthyány, Thököly, Nádasdy, Kéry, Esterházy, Zrínyi, Rákóczi, Teleki, Bánffy családokkal és servitoraikkal, valamint a kereskedő-árutermelő felföldi protestáns köznemesekkel. Ügyvédként került kapcsolatba Zrínyi Miklóssal is: fokozatosan kialakuló barátságuk életre szóló politikai és kulturális élményt jelentett Vitnyédynek. A bán 1664-es tragikus halála után ügyvédje folytatni kívánta a Zrínyi által megkezdett politikai utat, s igen tevékeny szerepet vállalt a Wesselényi-féle szervezkedésben. Ez időben állt pályája és tekintélye tetőpontján, s az 1660-as évek közepén komoly befolyással bírt az országos szintű politika alakulására is. A szervezkedés második szakaszában, a kiéleződő belső frakcióharcok idején Vitnyédy személyének jelentősége csökkent. A radikalizálódó, Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferenc által vezetett katolikus-református párt egyre élesebben állt szemben a Thököly István, illetve Nádasdy Ferenc körül csoportosuló megfontolt, inkább Erdélyre figyelő evangélikusokkal. Vitnyédy közvetíteni próbált, mérsékelt sikerrel: élete utolsó három évében már megfogyatkozott befolyása és tekintélye. Szemét 1670. feb-