Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - SÁRKÖZI GERGELY: Vitnyédy István és az evangélikus oktatásügy
46 RMK 3. 2219. „...Dömötöri kronosztikont tervezett oda, azaz a római számjegyekül is használt betűkből adódott volna az 1664-es év, azonban I, azaz egyes számjegy elmaradván, csak 1663 jön ki. Ez többeket félrevezetett, akik a füzettel foglalkoztak és egészen mulatságos módon egy évvel Zrínyi halála elé keltezték." Csatkai 1955, 82. o. 47 A gyászversgyűjtemény talán megérdemli, hogy teljes címe magyarul itt szerepeljen: Halotti tiszteletadás néhai gróf Zrínyi Miklós, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánjának gyászos és az egész keresztény világ számára fájdalmas elhalálozása iránt, írta és mintegy papírból való gyászemelvényen mindenki legszomorúbb közös gyásza helyett tanúskodva, méltóságos gróf Zrínyi Péternek, azonos vérből való szeretett testvérének, Horvátország, Dalmácia és Szlavónia újonnan megválasztott bánjának Dömötör György teológiai tanuló kegyesen ajánlja. 48 Csatkai 1955. 49 RMK 2. 123-4. 50 A történeti szakirodalom Unger Mihályt és id. Ács Mihályt is Vitnyédy alumnusai között említi. Az előbbit Csatkai Endre már hivatkozott műve sorolja az ügyvéd alumnusai közé. Unger valóban írt a Vitnyédy feleségének emlékére kiadott gyászversgyűjteménybe, de rajta kívül ezt jó néhány diáktársa is megtette. A Vitnyédy-levelek között nem találtam olyat, amelyik Ungernek szólna vagy alumnusként említené őt. Ács Mihállyal kapcsolatban is hasonló a helyzet. Róla Payr Sándor állítja, hogy 1669-ben Tübingenben megjelent disszertációját Vitnyédynek ajánlotta. Vö. Payr 1906b, 31-32. o. Az RMK 3. 2496 valóban közli a megfelelő tételt, csakhogy nem említi Vitnyédyt pártfogóként. 51 A magyar anyanyelvű diákok nehézségeiről hű képet ad Vitnyédy Keczer Andráshoz írott, 1657. március 2-i levele: „Egy barátom akarja fiát az magyar szó kedvéért oda alá adni, hogy deákul is tanulhasson, földünkön nem lévén ezek ily alkalmatosság is. Két helyrűl gondolkodtunk, első Eperjes, az hol sok németek laknak s nehezen assequaljuk intentiónkat. Második Patak, az hol calvinisták laknak, noha egy esztendeig azzá nem lenne..." Közli Fabó 1871a 1. 43. o. 52 [Fraknói] 1873, 152. o. 53 Németh 1958, 37. o. 54 Müllner 1857, 34. o. 55 A kontraktus feltételeit Vitnyédy 1659. február 3-án Kövesdyhez írott levele tartalmazza: „...kész pénz fizetése leszen Kgdnek két száz ötven forint itt való pénz, gabonája valahány köböl, bora valahány akó, fája valahány öl, szállása egy kis kerté s ezt azért ilyen bőven, hogy Kgd ingyen fogja tanitani tanítványait. (...) Ugy vagyon, volna ott is szükség Kgdre, de itt nagyobb s Kgdnek is nagyobb kötelessége hozzánk, földünk gyümölcs révén..." Közli [Fabó] 1871b. 56 _Hörk 1896, 2. o. 57 Gróf Thököly István, báró Thököly Zsigmond, báró Osztrosith Mátyás, báró Petrőczy István. 58 Csak néhány ismertebb nevet sorolok fel: Vitnyédy mellett jelen voh a Kövesdyvel kapcsolatban már említett, tekintélyes vagyonnal és befolyással rendelkező Tárkány István. A Sáros vármegyében megkerülhetetlen, az ülnöki, megyei követi pozíciókat rendszeresen viselő, Thököly István legszűkebb bizalmi körét adó „Keczer-klánt" Keczer Ferenc, Menyhért és András képviselte. Megjelent a gyűlésen Görgey Ezékiel, az 1662-es országgyűlés protestáns szónokainak egyik vezére, valamint Szirmay István, a II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarában fontos tisztségeket betöltő három Szirmay fiú édesapja. 59 Vitnyédy levele Fajgel Péternek, 1665. október 21. Közli [Fabó] 1874, 190. o. 60 Az idézeteket lásd: Vitnyédy levele Eperjes városához, 1665. október 21. Közli [Fabó] 1874, 191-192. o. 61 Gömöry 1994, 26. o. 62 A nagyszombati egyetemmel kapcsolatban elsősorban Pázmány százezer forintos adományát említhetjük. Nem szabad elfeledkezni azonban Losy Imre és Lippay György tizenöt-tizenötezer forintos adományáról sem. Ebből a harmincezer forintból szervezték meg ugyanis az egyetem jogi karát. Az 1660 novemberében megnyíló kassai akadémia szintén egy főpap, Kisdi Benedek bőkezűségének köszönhette felállítását. Kisdi egri püspökként hatvanezer forintot adományozott az iskolafejlesztésre. Az elmondottakhoz lásd részletesebben: Mészáros 1981, 304-308. o. 63 A Rákócziaknak az iskola feletti ellenőrzése azonban kétélű fegyver volt. Igaz ugyan, hogy az intézmény a nyomdáját II. Rákóczi Györgynek köszönhette (1650), de az erdélyi fejedelem az iskola belügyeit is ellenőrizte, sőt egy alkalommal a választott rectort is távozásra kényszerítette. I. Rákóczi Ferenc 1661es katolizálása, majd a Wesselényi-mozgalomra következő császári megtorlás alapjaiban rázta meg a kollégiumot: az anyagi támogatás megvonása, az épületek, taneszközök elvétele szinte ellehetetlenítette
