Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 12 (2006) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - PINTÉR GÁBOR: Fides et historia

nyen eltiltani az utilitarismustól, a nemzetgazdaságtól, »az erkölcsi érzék« minden »elméletétől« és a kötelesség felismerésének minden tárgyi eszközétől: ez meddő, üres tanács." Morley 1916, 7., 16. o. 118 Bergyajev 1994, 16. o. 119 Frank 2005, 115. o. 120 Ma is érdekes és tanulságos, hogyan látta Rankét a kortárs angol: Macaulay é. n. 121 „Man hat der Historie das Amt, die Vergangenheit zu richten, die Mitwelt zum Nutzen zukünftiger Jahre zu belehren, beigemessen: so hoher Aemter unterwindet sich gegenwertiger Versuch nicht: er will blos zeigen, wie es eigentlich gewesen." Ranke 1874, VII. o. 122 Lásd például Peter Brown műveit, amelyek közül több magyarul is megjelent, illetve a róla szóló és az őt is érintő recenziókat, például Gáspár Dorottyától: Credo, 2003/3-4. 290-298. o. és Ullrich Balázstól: Credo, 2004/3-4. 339-346. o. 123 „Es wurde lächerlich sein, sie für eben so viele Sicherheitsanstalten für die Individuen, die sich zusammengethan, etwa für ihr Privateigenthum, zu erklären. (...) Von der obersten Idee hängt Alles ab. Das will es sagen, wenn auch die Staaten ihren Ursprung von Gott herleiten. Denn die Idee ist göttlichen Ursprungs." Ranke 1887, 328. o. - Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) szerint az állam a (német) nép erkölcsi és vallási vezetője, különösen a Reden an die deutsche Nation 7-8. beszédében fejti ezt ki. Fichte 1978, 106-143. o. 124 Ranke 1994, 45. o. 125 Idézi Kessel 1954. 126 Érdekes például Iggers véleménye Ranke munkásságáról: az istenhit nélkül egész történelemfelfogása és metodikája darabokra hull. Iggers 1988, 103. kk. 127 Droysen 1994, 81-82. o. 128 1833-ban például felmerült a francia külügyminisztériumi levéltár megnyitásának gondolata, Angliában 1838-ban felállították a Public Record Office-t (központi levéltár). A Vatikáni Titkos Levéltárt 1878ban nyitották meg a kutatók előtt. 129 Marcuse 1982, 410. o. 130 „Le positivisme est une religion... Le positivisme est un catholicisme sans dieu..." France 1928, 288. o. 131 Marcuse 1982, 387. o. 132 Comte 1979, 149-150. o. 133 Comte 1979, 142. o. 134 Spencer 1906, 40. o. 135 „Ha Marx volt is az, aki a materialista történetfelfogást felfedezte, Thierry, Mignet, Guizot és valamennyi angol történetíró munkái 1850-ig arról tanúskodnak, hogy törekedtek erre." Friedrich Engels Heinz Starkenburgnak Berlinbe. London, 1894. január 25. In: Marx-Engels: Válogatott levelek 1843-1855. Budapest, 1950. 547. o. 136 Henry Thomas Buckle-tól idézi Várkonyi 1973, 13. o. 137 Tarnas 1995, 326. o. 138 Droysen 1863, 6-9. o. 139 Taine 1881, 8. o. 140 Buckle 1878, 4-5. o. - Buckle ugyanebbe a hibába esett: némely kritikusa kevesellte az általa összehordott anyagot, mások szerint többet vett fel, mint amennyit el tudott rendezni. 141 A kritikai módszer és a tények pontos leírásának igénye nemcsak a német historizmus jellegzetessége; más országok egészen más szemléletű történészei is átvették. 142 Jó példa erre Wilhelm Scherer (1841-1886), aki a történelmi megismerést fontosabbnak tartja, mint a történelmi megértést. Erről Zur Geschichte der deutschen Sprache (Berlin, 1868) című műve előszavában írt. A Karl Müllenhoffnak szóló ajánlásban egy nemzeti etikai rendszert hiányol. Ez lehetne szerinte a történelem és a történészek haszna a jelen számára. 143 Magyarul csak válogatás jelent meg több kiadásban: James George Frazer: Az aranyág. 2., jav. kiad. Budapest, 1995. 144 Diltheyről és filozófiájáról: Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe. Budapest, 1935. Otto Friedrich Bollnow: Dilthey. Eine Einführung in seine Philosophie. 2. kiad. Stuttgart, 1955. Otto Friedrich Bollnow: Die Methode der Geisteswissenschaften. Mainz, 1956. William Outhwaite: Understanding social life. London, 1975. Georg Henrik von Wright: Explanation and Understanding. London - New York, 1971.