Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Seminarium Ecclesiae - BENYIK GYÖRGY: Katolikus teológusképzés Magyarországon

Különbség a papképzés és a civil teológusképzés között A papszentelés, a szerzetesi fogadalom és a teológiai diploma három különböző dolog. Az első két esetben nemcsak a tudomány, hanem az életmód elsajátítása és az elköte­leződés is megtörténik. Egyházmegyés papnövendékek (kispapok) esetében az illetékes püspök a nevelőtanárok és a tantestület meghallgatása után dönt arról, hogy elvégez­hető-e a szentelés. Szerzetesnövendékek (novíciusok) esetében a rendtagok, akiket a novíciusmester előzetesen tájékoztat, szavazással döntenek. 11 Ha kispapokról van szó, a pszichikai érettség, az együttműködési készség, az elkötelezettség gyakorlati meg­jelenése, káros szenvedély hiánya vagy megléte képez döntő szempontot. Az illetékes püspök félévente minden egyes növendékről - megadott szempontok alapján készült - írásos jelentést kap. 12 (A jelentést a növendéknek is meg szokták mutatni.) A növen­dék a diakónussá, illetve pappá szentelést írásban kérvényezi, a tantestület pedig tit­kos szavazással dönt arról, hogy a kérés teljesítését vagy elutasítását tartja-e helyes­nek. A kérvény a tanári állásfoglalással együtt kerül a püspökhöz. A püspök általában már kétharmados támogatottságnál a felszentelés mellett dönt, de felül is vizsgálhatja a tanári kar álláspontját. Vitatott esetben a növendék egy plébános mellé kerül próba­időre. A döntés felelőssége azonban mindenképpen a püspöké: „Kezedet elhamarko­dottan ne tedd föl senkire" (lTim 5,22). Az utóbbi időben már a teljes döntési folya­matot archiválják, s ha később mégis felmentésre kerül sor, az anyagot továbbítják Ró­mába. A szentelésnek mindenkor feltétele a teológiai abszolutórium vagy diploma. 13 A novíciusnak el kell fogadnia a rend sajátos céljait, képesnek kell lennie egyetlen házon belül harmonikusan együtt élni a többi rendtaggal. Éppen ezért a fogadalomra bocsátásról minden teljes jogú rendtag szavaz. A szavazás és a felvétel módját a rendi alkotmány szabályozza. Minden rendtag egy szavazattal bír, a fogadalomra bocsátáshoz kétharmados támogatottság szükséges. A ferenceseknél például az alkalmasságot fe­hér, az alkalmatlanságot fekete babszem jelzi, amelyet közös kosárba dobnak a rend­tagok: ezért a szavazást habozásnak is nevezik. A szavazás titkos. Civil teológus esetében a felvételi elbeszélgetésen kívül csak a vizsgák és a sikeres szigorlatok döntenek a diploma megadásáról. Már a képzés megindulásakor nyilván­való volt, hogy a tudományos és a lelki képzés radikálisan szét fog válni, ezért nagy szükség lesz megfelelő számú, intézménytől független lelkigyakorlatra. A civil teoló­gusoknak több csoportja van. Egy részüknek nincsen lelki kapcsolata egyházközséggel vagy hívőkkel, s csupán érdeklődésből látogatja a hittudományi főiskolát. Ellenben vannak olyanok, akik valamelyik lelkiségi mozgalom tagjai, és a mozgalmon belül szo­ros lelki kapcsolatban élnek. Gyakori eset, hogy tanulmányi idejük közben csatlakoz­nak valamelyik ifjúsági csoporthoz. Mégis: maga a folyamat, a hallgató - esetleges ­lelki beépülése teljesen kívül esik a főiskola hatáskörén. A világnézeti semlegesség az állami felsőoktatás alapkövetelménye, így az egyházi felsőoktatás integrálódása fel­gyorsította a tudományos és a lelki képzés szétválását. Hangsúlyozták ugyan, hogy az integráció csak a formai kereteket szabályozza, de a képzés tartalmát nem érinti. A katolikus intézmények esetében mégis azt kell mondanom, hogy a teológusképzés korábbi lelki-szellemi egysége megbomlott. Pénzügyi szempontból ugyan - átmene­tileg - javult a helyzet, a képzési szintek is jobban szétváltak, a diplomaadás fegyelme

Next

/
Thumbnails
Contents