Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - SERES ISTVÁN: Protestáns prédikátorokés a Thököly-emigráció

101 „Megvan e régi ének Szencsey György dalgyűjteményéhez hozzá kötve, de külön állott mojette nyomtatványon, melyen alul 1698. évszám áll, hihető a nyomtatás, vagy tán az ének Írásának éve is." Uo. 261. o. jegyz. 102 Buda János: Szentsei-daloskönyv. Budapest, 1943. 169-175. o. 103 „Hajdani emlékezetes [njemes Nagy Kunságnak vitézek anyana[k] és táplálásának ma[s]tani nagy romlása, es Azon örülő es csúfolódó embereknek megfeddettetések. Es minden rendnek és helyeknek ez példával meg-téresre való intettetések'Végezetre Istenhez való indulatos foházkodásók. Anno 1698. Esztend." 104 RMKT, 14. köt. 840. o. 105 Thury i. m. 143.; RMKT, 14. köt. 840. o. 106 Tóth szerint „helyi feljegyzésiben szerepel, hogy Harsányit 1683-ban elhurcolták, ezt azonban elveti, éppen az 1686. és 1691. évi előfordulása miatt. Ugyanakkor Elek György azon a véleményen van, hogy a tiszteletesnek sikerült kiszabadulnia 1683-as fogsága után, s úgy került Tiszadadára. Minderre lásd az idézett munkákat. 107 Refik i. m. 43-51. o. (67., 69-71. sz.); Benda Kálmán: A bujdosó Thököly (1699-1705). In: A Thökölyfelkelés és kora. Szerk. Benczédi László. 166. o. 108 Leveleskönyv, 1699/1. 67. o. („Pápai Gáspár instructiojának punctumi die 1. 8bris 1699.") 109 Györffy i. m. 77. o. 110 Életrajzát 1. Sípos Ferenc: Nyúzó Mihály, a kuruc (1666-1716.) Egy életút színe és fonákja. SzabolcsSzatmár-Beregi Szemle, 2003. 175-178. o. 111 Balai Mátyás életrajzát a „Thököly Imre emigráns katonaságának tisztikara Törökországban a karlócai béketárgyalások idején (1698-1699)" című, és a Hadtörténelmi Közleményekben kiadás alatt álló tanulmányunkhoz készített életrajzi adattárban írtuk meg.