Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Klasszikusokról - GOÓR JUDIT: Vallomás és hitvallás Balassi Bálint Adj már csendességet című költeményében

hermeneutikájának és megigazulástanának a közös gerince."

35 A lutheri felfogás szerint az ember nemcsak cselekedeteivel, de hitével sem nyújthat semmit, nem hozhat áldozatot Isten számára. Bock soraival rokon Luther-idézetek támasztják alá, hogy Balassi költeménye mögött milyen teológiai háttér húzódik: „Isten azonban egyedül Szentlelke által munkálja bennünk mind az érdemet, mind a jutalmat, de mind a kettőt csakis a külső ige által teszi ismertté..."

36 „Aki azonban nem kételkedik abban, hogy minden Isten akaratától függ, az teljesen kétségbe esik önmaga felett, és nem próbálkozik, hanem egyedül a cselekvő Istenre vár, mert tudja, hogy így van közelebb a kegyelemhez, és ezért megmenekül."

37 „Mert ha kételkedsz abban, vagy megveted annak ismeretét, hogy Isten nem véletlenszerűen, hanem szükségszerűen, megváltoztathatalan módon és előrelátóan cselekszik, miként hihetsz akkor ígéreteiben? ... Ha O valamit ígér, biztosnak kell lenned abban, hogy meg tudja és meg akarja tartani ígéretét.... Isten nem hazudik, hanem megváltoztathatatlanul mindent véghezvisz akarata szerint."

38 „Ha tehát az evangélium világossága - amely egyedül az igében és a hitben erős - ekkora nagy dolgot vitt véghez, hogy ezt a minden évszázadban tárgyalt és soha meg nem oldott kérdést (ti. a szabad akarat problémáját) ilyen egyszeűen (ti. bibliai igék alapján) elsimította és megoldotta, mi lesz majd akkor, ha az ige és a hit világossága visszavonul, s az egyetlen valóság, maga az isteni Fenség válik majd nyilvánvalóvá?"

39 Még számos lutheri gondolat felvonultatható, amely szemlélteti, hogy a szolgai akarat és az igében foglalt ígéret - amely Bocknál is, Balassinál is a „megoldás" kulcsa - menynyire egymásból következő fogalmak. Az ige akkora tekintély, hogy nem az ember értelmezi azt, hanem fordítva: „a Szentírás a bűnös és az üdvözítendő ember értelmezője".

40 Isten a 16. századi hívő ember előtt nem kisebb, hanem nagyobb hatalom lett. Az abszolút szuverén teremtő, megváltó, fenntartó Isten nem az ember „egyenrangú partnere". Éppen az került a középpontba a reformáció korában Luthernél is, Kálvinnál is, hogy az üdvösség nem üzlet, nem megvásárolható, nem megszerezhető, emberileg nem befolyásolható. Balassit a 16. század nevelte. A 16. századot a reformáció „nevelte". A század egyik legjelentősebb művében a lutheri gyökerek ereje nyilvánul meg. 5 A vers alanya üdvösségért könyörög. A bevezető, panaszkodó könyörgésben a lelki szenvedés, szomjúság, megnyugvás utáni vágyakozás szerepel; s a záró könyörgés tárgya a bujdosásból, céltalanságból, értelmetlen létből való szabadulás, az Istent