Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - VITÁLIS GYÖRGY: A százéves fasori templom és gimnázium építő- és díszítőkőzetei

lámzott. A szép, sárga színű kőzet ma már nem háborgó tengert, hanem békét, nyugalmat éreztet: az ige és a szentségek közelségét sejteti. Az oltár felépítménye és a szószék az előzőeknél jóval fiatalabb, a földtörténet újkorából származó, középső eocénbeli oolitos mészkő. Mintegy 55 millió évvel ezelőtt a tengerpart közelében ülepedett le: a Koch Antal kolozsvári geológus professzor által leírt „kolozsvári rétegek" közül való. A bácstoroki kőfejtőből (Kolozs megye nyugati része, Nádas menti járás) szállították. Ez a sérülékeny kőzet biztosítja az igehirdetés tárgyi keretét; éppen szerény mivoltában utalhat az ígéretre: Az én erőm erőtlenség által végeztetik el. A templom és a gimnázium főtömege téglából épült. Az agyag mintegy 30 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti újkorban, a felső oligocén kori tengerben ülepedett le. Miként a téglabélyegek is jelzik, az égetés a váci téglagyárban történt. A külső falazat nyers tégladíszítését sajtolt, vakolatlan téglák alkotják, a sima falfelületek kőpor vakolattal készültek. A templom támpillérek, a támoszlopok ferde lefedő köveit, a torony csúcsát, a bejárat melletti hősi emléktáblát és a templomot a gimnáziumtól elválasztó kerítés fedköveit felső pliocén-pleisztocén fehér forrásvízi, másnéven édevízi mészkőből faragták, illetve vágták. A Gerecse hegység Süttő, Haraszti-hegyi kőfejtőjéből származó kőzet mintegy 2 millió évvel ezelőtt működött forrásokból vált ki. Az oltár támköve, a négyágú keresztrózsák (egyik a főbejárat felett, másik a főhomlokzat oromfalának záródásán, harmadik a toronycsúcson), a toronysüveg alatti vízköpő, a levélvégződések, a támpillérrészletek ormai fölötti szobrászmunkák, valamint a gimnázium főbejáratát övező oszlopok ugyancsak a Gerecse hegységből, Dunaalmásról származó felső pliocén-pleisztocén kori, kemény forrásvízi mészkőből készültek. Ez a rómaiak által is fejtett, kitűnően munkálható, fagyálló kőzet egyben a hit és a tudás közös forrását is fölidézi. S az sem közömbös gondolat, hogy minél mélyebbről fakad föl a forrás vize, annál több kémiai elemet oldhat ki az útjába eső kőzetekből, s annál hatékonyabban gyógyít. A gimnázium épületéhez tartozó emlékpadok, emléktáblák és szobortalapzatok kőzetanyagáról külön is érdemes szólni. A főbejárattól balra láthatjuk a „25 éves matúránk emlékére az 1905. évben végzettek" feliratú emlékpadot. Anyaga mintegy 140 millió éves, kréta időszaki tömött mészkő, ipari nevén aurizina fiorito, mivel a Monfalcone és Trieszt közti Aurisinából származik. A pad ülőrészén Hippurites kagylómaradványok láthatóak. Az egykori diákunk, Körmendi Frimm Jenő által 1930-ban tervezett emlékpadot az 1932/33-as tanévben állították fel. Átellenben, a főbejárattól jobbra található egy másik emlékpad „A gimnázium 1989. évi újraindítása emlékére a volt növendékek" felirattal. A padot Somlai Miklós volt diákunk tervezte, felavatására 1994-ben, a IV. Fasor napon került sor. Anyaga felső pliocén-pleisztocén forrásvízi (édesvízi) mészkő, amely a Süttő, Diósvölgyi bányából került ide. A bal emlékpad a volt növendékek háláját, a jobb - a hála mellett - azt a hitet és reménységet örökíti meg, amely az alma mater újraindítását eredményezte. A főbejárat lépcsői mellett balra az építkezőket, jobbra a kor vezető egyéniségeit megörökítő emléktáblák sorakoznak: 1903-1904-ben faragták őket. Karbon időszaki,