Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.

Thesaurus Ecclesiae - BATÁRI FERENC: A brassói magyar evangélikus egyházközség török szőnyegei

7. Imaszőnyeg Oszmán-török Birodalom, 19. századvége Ez a szőnyeg is a nagyrészt exportra dolgozó korszak jellegzetes, leegyszerűsített rajzú terméke. A mai, lényegében két színre korlátozódó színkompozíció ez esetben is a rossz minőségű színezés vagy a vegyi beavatkozás eredménye. Veszélyben az erdélyi szőnyegek A 18. századi rokokó és klasszicista stílusperiódus emberét a Kelet művészetéből elsősorban a japán és kínai munkák érdekelték. A 19. századi romantika fordult ismét az iszlám művészet felé, ennek köszönhetően jött ismét divatba a keleti szőnyeg. Ekkor bontakozott ki a keleti szőnyegekkel foglalkozó művészettörténeti ág is. A század végére kialakultak a nagy köz- és magángyűjtemények, de lassan a keleti források is kimerültek, jószerével csak a 6-7. számú szőnyegekhez hasonló, akkor új darabok kerültek Anatóliából Európába. A nyugati műkereskedelem a 19-20. század fordulóján értesült arról, hogy az erdélyi protestáns templomok a régi oszmán-török szőnyegművészet valóságos kincstárai. Ekkor indult meg a szőnyegek vándorútja Erdélyből Nyugat-Európába és a tengerentúlra. A növekvő veszélyre a műpártoló főúr, dr. Teleki Domokos gróf figyelt fel: azzal a szándékkal, hogy e felbecsülhetetlen kincsek értékét őrzőikben is tudatosítsa, magára vállalta egy - az Erdélyben őrzött török szőnyegeket feldolgozó - mű kiadásának költségeit. Teleki és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója, Kutasi Radisics Jenő egyetértett abban, hogy a tervezett mű egy kiállításra begyűjtött anyag alapján valósítható meg legsikeresebben. Teleki Domokos és Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum munkatársa gyűjtötte össze a kiállítás anyagát, amely végül 1914-ben, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumban került a nyilvánosság elé. Közben azonban kitört a világháború, s a tervezett tudományos mű helyett sajnos csak egy szerényebb kiállítás-katalógus jelenhetett meg.

24 Mindazonáltal a kiállítás tudománytörténeti szempontból úttörő, jelentős nemzetközi visszhangot keltő vállalkozás volt. Ugyanis ez volt az első olyan kiállítás, ahol egyetlen szőnyegcsoportot mutattak be, vagyis az első oszmán-török szőnyegkiállítás. Az akkori tudományos eredmények (az anyag csoportosítása, datálása) közel száz év után nagyrészt ma is érvényesek. Jegyzetek ' Szerémi György: Epistola de perditione de Regni Hungarorum. [1543] Kézirat. Hofbibliothek, Wien, 8649 (Ree. 988). Közli: Wenczel G: Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról (1456-1543). In: Monumenta Hungáriáé Historica. 2. oszt. 1. köt. Pest 1857. 225. o. - Az idézett mondat a tanulmány szerzőjének fordítása. 2 Magyar Országos Levéltár. Urbárium et Conscriptiones. Fasc. 118. No. 2. Közli Baranyai Béláné: Bethlen Gábor gyulafehérvári palotájának összeírása 1629. aug. 16-án. In: A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1959-1960. Budapest, 1961. 229-258. o.