Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 3-4. sz.
A gondolat vándorútján - KOVÁCS ELOD: A zoroasztriánizmus
közömbös, ha a zoroasztriánizmus Babilonban talán népszerűbb, ún. zurvánista változatát - vagy eretnekségét - vallották a magukénak. Az a lehetőség pedig kizárható, hogy egyszerű varázslók lettek volna. A csillagjelenség, a szűztől születés, valamint az első Szabadító megjelenési időpontjával való - máig vitatott - egybeesés azonban együttesen sem eredményezték, hogy a mágusok Jézus Krisztus további, földi életében közvetlen szerepet játsszanak. Irodalom Az alábbi jegyzék több szempontból teszi lehetővé a téma megismerését. Napjaink egyik fő kommunikációs eszköze, az internet számos olyan honlapot tartalmaz, amelynek a zoroasztriánizmus áll a középpontjában. Az internetes irodalomjegyzékek közül a következők látszanak a leginkább megbízhatónak: www.alibris.com/search/search.cfm [subject: zoroastrianism] és www.therightstitch.com/amazort/type_browse/mode_12759 - az utóbbi helyenként bírálatokat is tartalmaz a könyvekről. Az Avesztának a jegyzékben szereplő magyar fordításai nem ellentétesek a zoroasztriánus tanok szellemiségével és tartalmával. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha egyazon avesztai szöveg magyar fordításai alapján nem mindig lehet észrevenni a forrás azonosságát. Az a körülmény, hogy a szövegek keletkezésének kora és helye nem eléggé tisztázott, szinte lehetetlenné teszi egy minden szempontból hiteles fordítás elkészítését. Különös helyzet áll előttünk: az Avesztai létrehozó kultúra megismeréséhez egyedül az Aveszta jelent biztos támpontot. A különféle rokon értelmű szavakkal egyaránt fordítható, tulajdon- és köznévként használható, sőt eredetiben is hagyható „beszélő nevek" szintén tág teret hagynak az erősen különböző fordítások létrejöttének. Célkitűzésükre tekintettel a magyar fordítások értékéből semmit sem von le, ha nem közvetlenül az avesztai szöveg, hanem annak egyik vagy másik fordítása alapján készültek el. A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1995. 38., 39. o., vö. még 34. o. A mágusok hódolata. In Kakuk Zsuzsa: Örök kőbe vésve. A régi török népek irodalmának kistükre. Budapest, 1985. 165-166. o. Avesta, die heiligen Bücher der Parsen. Hrsg. von Karl F. Geldner. Stuttgart, 1886-1895. Avesta. The sacred books of the Parsis. Ed. Karl F. Geldner. 1-2. Stuttgart, 1885-1887. Bartholomae, Ch.: Altiranisches Wörterbuch. Strassburg, 1904. Bongard-Levin, G. M. - Grantovszkij, E. A.: Szkíthiától Indiáig. Budapest, 1981. Boyce, M.: A history of Zoroastrianism. 3 rd ed. Leiden - New York, 1996. Boyce, M.: Textual sources for the study of Zoroastrianism. Manchester, 1984. Boyce, Mary: Zoroastrianism: its antiquity and constant vigour. Costa Mesa, 1992. Firdauszí, Abulkászim Manszúr: Királyok könyve. Ford. Devecseri Gábor. "Budapest, 1975. Ghirshman, Roman: Az ókori Irán. Médek, perzsák, párthusok. Budapest, 1985. Gnoli, Gherardo: Zoroaster's time and homeland. Naples, 1980. Harmattá János: Az Akhaimenidak eredete és birodalomalapítása. In: Antik Tanulmányok, 18. (1971), 1828. o. Hinnels, John R.: Perzsa mitológia. Budapest, 1992. Humbach, H. - Pallan, Ichaporia: The heritage of Zarathushtra. A new translation of his Gothas. Heidelberg, Jany János: A szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a Közel-Keleten. Budapest, 2000. Jany János: Az ókori Irán. [Szöveggyűjtemény.] In: Szemelvények az ókori Kelet jogforrásaiból. Szerk. uő. Piliscsaba, 2003. 11-48. o. Jany János: Judicial contradictions in Ardakhser's succession. In: Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungaricae, 54. (2001), 203-209. o. Jeremiás Éva: Iráni vallások 1. Budapest, 1986. Kovács Előd: Ardakhsír perzsa nagykirály. A perzsa krónika és a magyar népballadák. Debrecen, 2005. 1994.
