Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis

119 Székely István az egyik evangélikus nemes, aki a falun kívül őrködött és ekkor ért a helyszínre. 120 Talán a taszigáláskor mondhatta a német gorombaságot a felbosszantott asztalos, amit a Species facti említ. 121 Ifj. Gerencsér Mihály, Szűcs János, Varga Mátyás, Varga Mátyásné Patyi Ilona és Fodor Ferenc vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (41-45. tanúk). Eccl. 25b. Rajtuk kívül sokan megerősítik ugyanezt mindkét szeptemberi tanúkihallgatás során. Indul vakmerőség, mert láttya az népség, Hogy nem száll az Fábri, se többi Nemesség Nem inti az népet, azért Uly merészség Indulhat, és mehet ki-kohólt dühösség. (Szekfü 1756, 64. strófa) 122 A két evangélikus verzió némileg eltérően adja elő a történeteket. A Species facti egy csornai festő szájába adja a német gorombaságot. Ez lehet a másik forrásban említett sodalis=társ. A verekedés megfogalmazása azonban itt ügyesen kétértelmű: érthetjük úgy is, hogy a csornai férfi az eleve nála lévő bottal verte meg Radót, vagyis megtámadta; de az is lehetséges, hogy az ifjú Radótól elvett bottal ütötte meg, vagyis védekezett a támadás ellen, „...hoc tarnen audito quidam pictor Csornensis, eundem diris conviciis Hunds Kujons! Was gehet dich an affecit, hic vicissim convitia haec in ipsum retorquendo dum a sibi adstante Vadosfalvensi nobili Stephano Székely baculum sibi dari petiisset, primum et ante omnia per pictorem baculo prae manibus habito percussus est, ex post per alios Romano-Catholicos de nomine ignotos captus, et ad ducentos ferepassus raptatus exstitit..." Species facti 95b. Payr lényegében csak a Species facti alapján írta le a történteket. A Status causae szerint - 19 tanúra hivatkozva - egy csornai asztalos társa gorombította le először az ifjú Radót. Majd, miután a fiatalembernél már bot volt, kicsavarta azt a kezéből, és ezzel kezdte verni. „... sedper sodalem scrinarii Csornensis Romano Catholicum in haereditario suo fundo, primum turpissimis convitiis, tandem, cum se pro baculo mutuo sibi dari petito, redimasset, invertisset, etiam verberibus adfectus, et per alios concurrentes captus, et raptatus exstiterat..." Status causae 21a. A szidalmat nem közli. A tanúvallomásokban nincs nyoma a fiatal Radó elhurcolásának, s a csornai asztalos szavait sem idézik szó szerint. 123 Az első evangélikus beszámoló elég visszafogottan fogalmaz: „... aliis interea catholicis evangelicos intra sepimenta curruum constitutos lapidibus et frustis tegularum petentibus, et nonnullos etiam vulnerantibus, ..." Species facti 95b. A második eleinte itt is szinte szó szerint azonos, de a tanúvallomások alapján lényeges kiegészítéseket is közöl s a katolikusok szájába adja a gorombáskodásokat: „... aliis interea Romano Catholicis Augustanae Confessioni addictos circa sepimenta curruum pacifice constitutos, lapidibus et frustis glebae petentibus, nonnullos vulnerantibus, maledictionibus et turpissimis contra personas et Religionem eorum effusitis convitiis afficientibus, ..." Status causae 21b. 124 „... Sebeháziensi vero Nobili Ladislao Dobsay, ut horreum Francisci Döbrösy, in fine pagi constitutum succendatur, et tota Possessio Vadosfalva igne deleatur, ignem stramini inclusum manu agitante, ..." Status causae 21b. - A kihallgatások során erre vonatkozóan egyetlen utalás sincs a tanúk részéről. 125 „His insolentiis commoti nonnulli Augustanae confessioni addicti, circa currus existentes, potissimum autem foeminae cum scopis et baculis ad locum rixarum eruperant, dictumque filium Ladislai Radó, nemini maledicentem vei verberantem, neque alios ad maledicendum vei verberandum animantem, imo dehortantem, recuperarunt... Agressores autem Romano-Catholicos, cum usque limites insecuti fuissent..." Status causae 21b. 126 Németh Mihály vallomása, Kapuvár, 1751. december 23. Eccl. 203. 127 Grászol György vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (11. tanú). Eccl. 19a-b. Rajta kívül még több tanú számol be ilyen tapasztalatáról. 128 Ifj. Gerencsér Mihály, Szűcs János, Varga Mátyás, Varga Mátyásné Patyi Ilona és Fodor Ferenc vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (41-45. tanúk). Eccl. 25b. - „... ütötték, vertik a pápistaságot, szüntelen kiáltozván: Üsd, üsd az ördög láncos teremtette pápistákot, még ariánusoknak is kiáltók, in specie a fatenst is szemtől szemben." Ifj. Kő Mihály vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (68. tanú). Eccl. 32a. 129 Friderick Lőrinc vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (75. tanú). Eccl. 34a-b. 130 Garab János, evangélikus vallású, vallomása, Totkeresztur, 1752. február 29. (25. tanú) Eccl. 131 „... dicebant enim ex summa blasphemia Beatam Virginem Mariam caeteris faeminis aequalem, imo meretricem