Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - PINTÉR GÁBOR: Status causae Vadosfalvensis

személy lehetett, aki nagyrészt felhasználta az egy évvel korábbi Species facti szövegét, de azt már ügyvédi pontossággal és érveléssel kibővítette. Ez az irat tehát az ügyészi tényállás (vádirat) alperesi, védői ellenpárja. A Species facti és a Status causae stílusa, nyelvhasználata megegyezik, feltételezhetően azonos a szerzőjük. Payr említi, hogy a vadosfaiak tartották a kapcsolatot a soproni Entlhuber prókátorral (Payr 1894, 64., 75., 76. o.), vélelmezhető, hogy ő a lutheránus beadványok szerzője. Vö. még 56. jegyzet. Payr 1894, 52. o. Az országgyűlés 1751. április 18. és augusztus 27. között ülésezett. '• „...egregius Blasius Kisfaludy unius sessionis pignoratitius possessor nescitur quo motivo scopo et fine motus, cum nullám legalem aut convenientem necessitatem haberet procul dubio, unke exercitium nostrum coarctandi, et inconvenientias causandi nosque ad contradictiones et per plebem facile exoriri queuntes inconvenientias provocandi animo, certatn capellam vix 20. passibus ab oratorio nostro articulari ... distantem in fundo illo deserto, alias communi, et adhuc divisioni obnoxio a tribus septimanis aedificare inceperit, itemque aedificium contra nostras protestationes et inhibitiones modo judlium comitatus Soproniensis peractas continuare nihil dubitaret. ... a fortiori ubi necessitas capellae exstruendae non daretur, nec auditores romano-catholici existerent, in possessione ... Vadosfalva, ... unus ... libertinus seu agilis catholicus foret, et Blasius Kisfaludy in oppido Mihályi ut plurimum resideret ibidemque ecclesiam catholicam haberet, sed unius ille agilis quoque, cultum suum divinum in vicina et unius horae distantia hactenus frequentavit, exercuitque, ultertus quoque exercere et frequentare potest." Aláírók: „Ladislaus Rado, Georgias Horváth, Michael Nagy, Joannes Surány, Franciscus Németh, Petrus Tompos, Alexander Horváth, ac alii actuales possessores, juraque haereditaria foventes nobilitaris ac articularis possessionis Vadosfalva comitatui Soproniensi adjacentis Augustanae confessioni addicti." A vadosfai evangélikusok kérvénye Mária Teréziához, Vadosfa, 1751. augusztus 15. Eccl. 209. és Prot. XV. 323-325. Ezt említi az 1752-es vadosfai tényállás: „Vadosfalvenses insuper humillime etiam ad Suam Majestatem Sacratissimam recurrerunt, supplicantes, ut Sua Majestas Sacratissima ad mentem resolutionum regiarum, omnes innovationes sive per Romano-Catholicos, sive Augustanae et Helveticae confessionibus addictos citra consensum et indultum regium suscipiendas vetantium, continuationem coepti aedificii inhibere dignaretur; priusquam tarnen desuper resolutionem obtinere posuissent, aedificium est absolutum." Status causae 19b. Szinte teljesen ugyanezeket a szavakat találjuk a Species facti-ban is. Payr 1894, 53. o. A vadosfai ügy vallásügynek minősült, ezért volt hivatalból érintett a Helytartótanács, illetve ezért kapcsolódott be aktívan bizonyos fázisokban Mária Terézia is. Pozsony, 1751. augusztus 30. Eccl. 211., illetve Prot. XV. 322-325. A megye válasza: Nemeskér, 1751. október 5.: Kisfaludy Balázs be fogja mutatni a megyének a vadosfai telekkel kapcsolatos ügyeit; azonban függetlenül ettől, az evangélikusoknak sem a telekhez, sem a katolikus kápolnaépítéshez nincs közük. Egyúttal beszámoltak az augusztus 20-ai zavargásról és jelentik, hogy elkezdték a vizsgálatokat. Prot. XV. 335-337. A jelentés fogalmazványa: Eccl. 213-214. „Plebanus vero Mihályiensis se possessionem Vadosfalvensem ecclesiae Mihályiensi applicaturum, et ut capella haec oratórium vicinum absummat effecturum, campanasque Vadosfalvenses praedicta die pulsaturum; Excellentissimum Dominum episcopum Jauriniensem duas armatorum militum legiones pro secundanda hac sua intentione missurum declarasset; ..." Status causae 19b. Vö. Payr 1894, 53. o. és Species facti 95a. Például Dani Jánosné Szabó Éva vallomása, Kisfalud, 1751. szeptember 5. (1. tanú). Eccl. 359b: „... senkinek plébánus uram vagy hívei közül egy pápista személy becstelen szót a lutheránus község közül való személyeknek nem adott, és senkire legkisebb illetlenséget nem vétett, annyival is inkább, mindanyájon fegyvertelen kézzel lévén, senki nem ingerlette őket arra, amit állétanak a lutheránusok." Gombás István vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (38. tanú). Eccl. 23b: „... mindnyájon a páli processióval jelen voltának tisztelendő páli plébánus urammal együtt, aki is valamint elindulások előtt, úgy azután is menetelük közben megállíttatván az processiós népet intette, hogy a Lutheranusságnak semmi gonosz szót ne adjanak, vagy ellenkezésre való okot ne nyújtsanak, amint hogy senki ollyast el sem követett, vagy Németh István vallomása, Totkeresztur, 1751. szeptember 23. (2. tanú). Eccl. 9a: „... arra senki sem ingerlette plébánus, vagy más pápista uraimék közül, Rajtuk kívül számos más tanú is ezt tanúsítja. „... Lutheránus személyektül is hallotta, hogy ezen dolognak Radó László uram lett volna fő oka, és közönségesen úgy volt híre, hogy két héttel előbb is éjjel nappal ezen dolog eránt nagy parancsolattal írtt leveleket a külső helységbeli lutheránusoknak. Hogy pedigh szomszéd vármegyékbül is azon zenebonán voltának öszvőgyűjtött lutheránusok, innend is jól tudja, hogy csánigi, és laki nemes Vas vármegyei helységbeli lutheránosságnak Vadosfai helységben járó útja a fatensnek háza mellett lévén sok csánigi és laki lutheránust még a zendülés előtt való napon látott a fatens, azon úton Vadosfára durungokkal, fejszékkel, es csákányokkal fölmenni, kik közül sokan a zene-