Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - DEÁK VIKTÓRIA HEDVIG: Rendszeres szentháromságtan a modern ateizmus kontextusában (Walter Kasper: Jézus Krisztus istene)

13 Fila Béla, i. m. XII. o. 14

1. m. XXVII. o. 15

1. m. XXVII. o. 16

1. m. XXV. o. 17

1. m. XXV. o. 18

1. m. XXVI. o. 19

1. m. XXIX. o. 20

1. m. XXVIII. o. 21 Konkordia Könyv. Az Evangélikus Egyház hitvallási iratai. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, 1957. I. kötet: Az egyetemes hitvallások. Az Ágostai Hitvallás. Az Ágostai Hitvallás Apológiája. 331 o. II. kötet: A Schmalkaldeni Cikkek. Luther Márton Kis Kátéja. Luther Márton Nagy Kátéja. (Értekezés a pápa hatalmáról és elsőbbségéről.) 236 o. 22 Emlékeimben él egy olyan információ, amelynek forrását nem tudom megnevezni, hogy egy negyedik kötet a hitvallási iratok teológiáját lett volna hivatott összefoglalni. 23 Tudomásom szerint Bohus Imre ny. fóti lelkész még Dóka Zoltán biztatására, jelentős részben vele együttműködve, csaknem befejezte a fordítást. Értesülésem szerint az utolsó simításoknál tart a munka, amelyet nagyban késleltet Dóka Zoltán távozása az élők sorából, aki az Ordass Lajos Baráti Kör kiadásában kívánta megjelentetni ezt a fordítást. 24 Gyakran hivatkoznak a Lutheránus Világszövetség Helsinkiben, 1963-ban tartott IV. világgyűlésére, amely a „Krisztus ma" mottóval ülésezett, de az eredeti tervektől eltérően ott nem volt képes a megigazulásról szóló tanítás aktuális megfogalmazására. 25 Luther Márton: A keresztyén gyülekezet jogáról és hatalmáról. 1523. május 18. Fordította Hörk József. In: Luther Márton művei. Történeti rendbe szedve, bevezetésekkel és magyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte Masznyik Endre. IV. kötet. Pozsony, 1908. 73. o. Rendszeres szentháromságtan a modern ateizmus kontextusában Walter Kasper: Jézus Krisztus Istene (Osiris, Budapest, 2003. Fordította Görföl Tibor) Walter Kasper neve nem ismeretlen a teológia iránt komolyan érdeklődő magyar olvasók előtt sem, mivel másik, krisztológiai alapműve (Jézus, a Krisztus) 1996-ban jelent meg magyarul a Vigília kiadó gondozásában. A szerző a mai katolikus teológia egyik vezető alakja, egyben néhány éve a római katolikus egyház ökumenikus tevékenységének irányítója. 1933-ban született Heidenheimben. Teológiai tanulmányai után 1957ben szentelték pappá. A nagy hagyományokkal rendelkező tübingeni egyetemen - ahol ő maga is tanult - tanított dogmatikus teológiát (Schelling történelemteológiájáról írt dolgozatával habilitált). 1987-ben lett a rottenburg-stuttgarti egyházmegye püspöke, 1999-ben pedig II. János Pál pápa kinevezte a Keresztény Egység Pápai Tanácsának titkárává (melynek 2001-től - immár bíborosként - elnöke). Ez a pápai tanács vezeti a katolikus egyház ökumenikus tevékenységét és felelős a katolikus-zsidó kapcsolatokért is. Kasper már teológus korában is fontos szerepet játszott a keresztény egységtörekvésekben, különösen az evangélikus-katolikus kapcsolatokban. További fontos művei főképp a teológiai módszer, egyháztan, dogmatörténet területét érintik. „Hiszek az egy Istenben" - e szavakkal veszi kezdetét a hitvallás, ez a keresztény hit legelső, legfontosabb, mindent magába foglaló kijelentése. De hogyan lehet ezt a hitvallást a jelenkori ateizmus színe előtt felelősen megfogalmazni? Erre a kérdésre keresi