Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - REUSS ANDRÁS: Három megjelent mű és egy negyedik,aminek meg kell jelennie

(vagy még hosszabb időre) prolongálnánk. Mindenképpen előny lenne, ha egy jó minőségű példányt le lehetne fényképeztetni, s így meg lehetne őrizni az 1957-es kiadás számozott beosztását, ami a hivatkozások és az összevetések szempontjából nagy érték. Tudomásom szerint azonban a fényképezés - ha egyáltalán megoldható - egyfelől drága, másfelől - a minőség szempontjából - kérdéses. A szöveg számítógépre vitele nem túl nagy munka. Az új tördelés miatt azonban elvész a szövegegységek sorszáma. Az olvasás így is lehetséges, de az egybevetés és a hivatkozás roppantmód megnehezül. Nagy figyelmet igénylő munka a sorszámozás kézi bevitele. A Konkordia Könyv új fordításban történő kiadása kiküszöbölhetné a különböző régebbi hibákat, a mai nyelvhasználatot tükrözhetné és bővebb jegyzetanyagot közölhetne. Legnagyobb nehézsége, hogy jelenleg csak az Ágostai Hitvallás új fordítása (Bódi Emese és Reuss András latinból készült munkája) áll rendelkezésünkre. Az is meggondolandó, hogy éppen az Ágostai Hitvallást nem kellene-e a német eredetiből is lefordítani, amint ezt az amerikai Book of Concord esetében tették. További fordítások készítése, a régiek esetleges revíziója és az elvégzett munka lektorálása természetesen idő- és költségigényes feladat. Másrészt az egyes iratok különkülön történő lefordítása lehetővé tenné egyenkénti kiadásukat is. Történeti és teológiai kísérő tanulmányokkal esetleg kicsit szélesebb rétegek érdeklődését is fölkeltenék. Ez a kereslet pedig talán csökkenthetné a - későbbre várható - teljes Konkordia Könyv kiadási költségeit. Egyes iratok füzetként való megjelentetésére a teljes kiadás mellett is gondolhatunk, hiszen mindig lehetnek olyanok, akik csak az Ágostai Hitvallást, csak a Nagy Kátét vagy csak a Kis Kátét akarják megvásárolni és megismerni, de például az Apológiát vagy az Egyezségi Iratot már nem. Az 1957-es Konkordia Könyv és egyes új fordítások párhuzamos kiadása ugyancsak lehetséges, de munkában és pénzben ez a megoldás kíván legtöbbet; nem szólván arról, hogy bizonyos fogyatékosságokat évtizedekre rögzít. Külön kérdés az Egyezségi Irat kiadása, amely eddig nem jelent meg magyarul. Az 1957-es Konkordia Könyvből is hiányzik.

22 Olyan adóssága ez egyházunknak, amelyet mindenképpen törlesztenie kellene.

23 Ha a Konkordia Könyv kiadását jubileumhoz kötjük, csak 2017, a reformáció 500. évfordulója jöhet számításba. Azonban ez a dátum nem kapcsolódik közvetlenül a hitvallásokhoz, másrészt pedig túlságosan távoli: a kiadásra - még teljesen új fordítás esetén is - sokkal előbb kellene sort kerítenünk. Új fordítások esetében eldöntendő, hogy mikor van szükség zsinati döntésre. Törvényeink értelmében ugyanis egyházunk hitvallásait a zsinat állapítja meg. Azoknál a hitvallásoknál, amelyek nincsenek istentiszteleti használatban, nem tartom szükségesnek zsinati döntéssel szentesíteni a fordítást. Itt az eredeti szövegek tekintendők hivatalosnak, a fordítás célja csupán az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik nem értik az eredeti nyelvet. Az egyetemes hitvallások esetében, amelyek közül kettőt az istentiszteleten rendszeresen együtt mondunk, egyrészt ragaszkodhatunk a hazai ún. ökumenikus fordításhoz, másrészt a Konkordia Könyv tartalmazhatná az iratok szö-