Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Figyelő - NYAKAS MIKLÓS: A nagykereki Bocskai-kiállítás

Rhédey Bethlen Gábor első támadásakor Füleken halt meg a következőképpen. A hadjárat során megbetegedett, s mint fekvőbeteget, szolgái haza akarták szállítani. Időközben Fülek árulás miatt császári kézre jutott: Rhédey Ferenc és kísérete 1621. április 9-én fogságba esett. A nagybeteg nem élte túl a megrázkódtatást, már a következő napon meghalt. Holttestét csak nagy nehezen, közel két hónap múltával adták ki Bethlen híveinek. íme a vértezet hajdú vonatkozásának és a császári udvarba kerülésének egy lehetséges magyarázata... A kiállítás elképzelhetetlen volt fegyvermásolatok nélkül. A legérdekesebb kétségtelenül egy ágyúmásolat. A kisméretű ágyúcső eredetije a Hajdúsági Múzeum tulajdona, míg az ágyútalp a krasznahorkai várban lévő, hasonló méretű ágyúcsőhöz szolgáló ágyútalp hiteles másolata, vasalással együtt. Egyrészt jelezni kívántuk, hogy Bocskai hadseregének tüzérsége általában is kiemelkedő volt, másrészt arra emlékeztettünk, hogy Nagykereki 1604. okt. 3-a és 5-e közötti ostrománál az ehhez hasonló ágyúk jelentős szerepet játszottak. A rákfarkú huszársisak a 16-17. században használatos magyar sisaktípus. Nyakvértje mozgathatóan összerótt vaslemez sávokból áll, innen adódik elnevezése is. Az ellenző csúcsban ugrik előre, amelyen áthalad a keskeny orrvédő pánt. A vaspajzsot a 16. század közepétől a lőfegyverek golyói ellen használták. Kiállításunk pajzsának átmérője 60 cm, enyhén kúpos kivitelű, szélei félkörívben kissé visszatörve. A szegecsek alatt sárgarézből készült rozetták találhatók. A kopjak jellemzője a megvastagodott gerincéi, keresztmetszetük három- vagy négyszög alakú. A köpűjük a korábbi századokhoz képest megrövidült. A szablyamásolatok 17. századi magyar pengék, egyenletesen és mérsékelten íveltek, fokéllel vannak ellátva. Keresztvasuk rövid, egyenes. A bástyarészben látható az a zászlómásolat is, amelyet napjainkban állami ünnepek alkalmával a történelmi zászlók között láthatunk. Annak ellenére, hogy a zászló ebben a formában nem hiteles, mégis tudatosan választottuk. A címerkép ugyanis a kölesérnagyszalontai adománylevélre vezethető vissza. Az oklevél szavaival: „felbőszült ifjú oroszlán ... egy félig kiterjesztett szárnyú sast, ... tapos, jobb szárnya tollait tépegeti...; azon isteni kegyelemből nyert győzelem jeléül, melyben a császári felség legjobban felfegyverzett serege, mely előtt sasos zászlók ragyogtak, katonáink által - akiknek a mi nemzetségi címerünket mutató zászlói voltak - szétveretett, megfutamíttatott, s a német sas szárnyait akkor megsebezés érte." Tehát az oroszlán a hajdúk vitézségén kívül Bocskai családi címerére is utal. Külön érdekesség, hogy a címert azok a hajdúvitézek kapták, akik Nagykerekit 1604. okt. 3-a és 5-e között sikeresen megvédelmezték. Nyakas Miklós