Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.

Rokon irodalmakból - Petri Tamminen „prózadarabjai"

1982. Turku A szomszéd autó utasai Nádszálak csapdosták egy csónak oldalát. Álltunk az autóval a napsütésben. A városba tartottunk. Itt az utolsó szakaszon centimétermenetben haladt a kocsisor. A hátsó ülésen ültem, közelről nézegettem a szomszéd autó utasait. Mikor végre megindulhattunk, tisztában voltam vele, hogy soha többé nem látom őket. Fél óra múlva újra mellettünk voltak. 1988. Tampere Önmagam Viszonyunk romantikus volt. Tavasziasabb ruhában jártunk, mint a többiek, művészibb filmeket néztünk, és egzotikusabb ételeket ettünk, mint ők. Láttam magamat a szembejövők szemével, ahogy zakóban megyek a moziból az étterembe a csípős márciusi időben. A jegyesem egy hónap múlva értesült a viszonyomról. Jegyességünk fennmaradt. Mikor legközelebb találkoztam a másik nővel, újból be kellett mutatkoznom neki. 1996. Kisko A labdarúgó EB döntője Az EB-döntő napján hatkor szabadultam a munkából, és autóval indultam haza Karjaaba. A munka letudva, az út mindkét oldalán napfényes mezőre nyílt kilátás, a tévében pedig várt a német-cseh döntő. Hangosan kacarásztam, s doboltam a kormányon. Félúton, Kisko templomosfalunál járva úgy döntöttem, új útvonalon megyek tovább. Lefordultam a mellékútra, majd hamarosan egy földútra, hogy a Fiskars üzemét érintve menjek tovább hazafelé, Karjaaig. A dombos erdővidéken ide-oda kanyargott a földút. Több mellékút is leágazott róla. Térképen követtem az útvonalat. A fenyők közül kikivillant a tó kék vízfelülete meg a parti nyaralók. Sorompó zárta el az utamat. Egy hajlatban volt, a domb alján. Fogtam a térképet, tanulmányoztam, s közben ki-kinéztem a sorompóra. Hát igen, ez elzárja az utat. Hosszan tolattam visszafelé, míg csak el nem értem a legközelebbi nyaralóhoz vezető utat: ott lehetett megfordulni. Az udvaron embereket láttam. Kis híján integettem nekik, de végül inkább sebesen elhajtottam. Háromnegyed óra múlva, amikor javában folyt már a döntő, újból oda értem vissza, ahol megfordultam. Ráismertem a nyaraló udvarán álldogálókra. A sok autózás után még azon se jutott eszembe elcsodálkozni, miért nem nézik ezek a döntőt, csak kiugrottam a kocsiból, és megkérdeztem, merre menjek. Elmagyarázták. 1997. Helsinki A pék meg a kéményseprő Épp a fiamat próbáltam elringatni az erkélyen, amikor a pék kilépett a sütöde ajtaján, és hátrament dohányozni a ház végéhez. Kéményseprő jött a sarok mögül. Figyeltem, mi történik. Köszöntötték egymást, ismerősök voltak. Úgy álltak ott az aszfalton, mint