Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 11 (2005) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - MÉRAI DÓRA: Apafi György síremléke
2 Kovács András közölte néhány 18. századi inventárium a kápolnára vonatkozó részletét; ezek és a 19. században született és megjelent leírások alapján alkotott képet a kápolnaépületró'l. [Kovács András; Apafi György almakereki sírkápolnájáról. Református Szemle, 96. (2003) 625-634. o.] A további írott és képi források ismertetése meghaladná jelen tanulmány kereteit. 3 A síremléket tárgyaló 18-19. századi irodalom közel egészét ismerteti: Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. I. Budapest, 1959. 15-21. o., valamint: Magyarország műemlékei. Szerk. Forster Gyula. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Szerk. Gerecze Péter. Budapest, 1906. 513. o. 4 Gerecze Péter: Szobrászati emlékek Magyarországon különös tekintettel az Ezredéves Történeti Kiállítás szobrászati részére. II. kötet, 299. o. Budapest, 1898. 5 Magyar Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtár. Levelezési napló, 1901. márc. 19. A párizsi nemzetközi kiállítás kormánybiztossága az Apafi-szarkofág gipszöntvénye ügyében. Köszönőlevél. (Magyar Nemzeti Múzeum Adattára. Maga az lg. 938. számon iktatott irat mára megsemmisült.) 6 Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtár. Levelezési napló, 1902-1925. 78. folyószám. 1.29. 7 Eber László: Apaffi György síremléke. Archaeológiai Értesítő 22. (1902) 97-113. o. Az Apafi-síremléket is tárgyaló erdélyi szász és román szakirodalomra vonatkozóan lásd: Gustav Gündisch: Der Hermannstädter Bildhauer und Steinmetz Elias Nicolai. Studien zur Siebenbürgische Kunstgeschichte. Wien, 1976. 215-255. o. 8 Lázár Miklós: Erdély főispánjai. Századok 22. (1888) 35-36.; Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540-1690. Budapest, 1980. 22. o. 9 Lázár i. m. 245. o. 10 Török-magyarkori történeti emlékek IV. Török-magyarkori államokmánytár II. Szerk. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. Pest, 1869. 127-137. o. Bethlen Gábor követi utasításai Apafi György számára. 11 Trócsányi i. m. 22. o. 12 Georg Kraus: Erdélyi krónika 1608-1665. Ford. Vogel Sándor. Budapest, 1994. 456. o. 13 A fejedelem levele Réthi István kapitihához. (1635. febr. 20.) Levelek és okiratok I. Rákóczi György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest, 1883. 225.; A másik levél: A fejedelem Fogarasból Csernél György pozsonyi követhez. (1635. febr. 22.) Történelmi Tár 1884. 120. o. 14 1658-ban Bakcsiszerájban végrendeletet készít (MOL P 55 3.cs. 2.tétel fol. 71.), feleségét a következő évben már özvegyként említik. (MOL F234 Fase 7. regeszta: 836. kötet Fol 108-109. o.) 15 Horn Ildikó: Lorántffy Kata. In: Erdély és Patak fejedelemasszonya. Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000. I. 67-78. o. 16 „Nagyságos Apanagyfalvi Apafi György úr, a méltóságos erdélyi fejedelem titkos tanácsosa, egyben Küküllő vármegye érdemes főispánja és a törvénytábla jeles ülnöke, miután a keresztény lélek megtörhetetlen türelmével viselte makacs főfájását, lelkét jámborul és derűs szívvel visszaadta Teremtőjének és Megváltójának, Krisztus 1635. esztendejében, 47 éves korában, február 8-án, hajnali három és négy óra közt; halála után nem sokkal ide helyezték." (A szarkofág latin feliratait az összevonásokat és rövidítéseket feloldva közlöm.) 17 Kőváry László: Erdély építészeti emlékei. Kolozsvár, 1866. 297. o. 18 Mohács után gyakorlatilag megszűnik Magyarországon a teljes vértezet viselete, a huszárság mellvasat, legfeljebb félvértet használ, utóbbit öltik fel a főurak is ünnepélyes alkalmakkor. A 17. század derekára tűnik el végképp a teljes vértezet. (Dr. Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 298. o., 304. o.) 19 Engel Pál-Lővei Pál-Varga Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica 11. (1983) 21-48. o.; Varga, Lívia-Lővei, Pál: Funerary art in medieval Hungary. Acta Históriáé Artium 35. (1990-1992) 115-167. o.; Magyar királyi és főrendi síremlékek. Főszerk. Deák Zoltán. Budapest, 2004. 20 Mikó Árpád: Báthory István király és a reneszánsz művészet Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 119-120. o. A szerző utal az erdélyi fejedelmi síremlékekre vonatkozó alapvető irodalomra. 21 Hunyadi János kormányzó 16. századi gyulafehérvári tumbafedele és a Czegei Wass-sírkő (Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek. XVI. század. Budapest, 1985. 220. és 269-270. kép), Báthori Elek (T1587) és Ferenc (fl589) perecseni síremlékei (i. m. 220-221. és 267. kép), Zólyomi Tamás 1588 körül készült székelyhídi tumbája [Emődi Tamás: A Telegdi család és a reneszánsz művészet néhány emléke a 16. századi Bihar és Bereg vármegyékben. Művészettörténeti Értesítő 47. (1998) 180. o. 5. kép].
