Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 10 (2004) 3-4. sz.

A gondolat vándorútján - VÁSÁRY ISTVÁN: A síita iszlám

VÁSÁRY ISTVÁN A síita iszlám Az iszlám a keresztyénség után a világ második legelterjedtebb vallása, s azon túl, hogy több mint egymilliárd követője van, hatalmas kultúraalakító erő, mely nyomot hagyott maga után Európában is, Spanyolországban vagy akár Magyarországon. Az a tény pedig, hogy a világ legnagyobb olajkészletei felett a 21. században a Közép- és Közel-Kelet egyes muszlim országai rendelkeznek, rendkívüli stratégiai jelentőséget kölcsönöz ezen országoknak. Elég, ha az elmúlt három év eseményeit idézzük eszünkbe (a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, majd Afganisztán és Irak amerikai megszállása), hogy világossá váljék: a 21. század világtörténeti eseményeit és fejlődését megérteni nem lesz lehetséges az iszlám ismerete nélkül. Mindennek ellenére az európai és amerikai ember édes keveset tud az iszlámról, és sovány vigasz az, hogy a modern szekularizált embernek sokszor saját kultúrájáról és annak alapjáról, a keresztyénségről sincs sokkal több ismerete. A mintegy 1400 éves múltra visszatekintő iszlám, mely Nyugat-Afrikától Indonéziáig hatalmas földrajzi területen terjedt el, természetesen igen összetett, időben és térben változó vallási, jogi, társadalmi, kulturális jelenségek tarka szövete, akárcsak a sokszínű keresztyénség. Az iszlám számos irányzata és szellemi iskolája közül most csak egyet emelünk ki, a síita iszlámot vagy síizmust, melynek követői mindig kisebbséget alkottak az iszlámon belül, ugyanakkor minden korban meghatározó és fontos szerepet játszottak az iszlám és a világ történetében. Elég arra utalnunk, hogy a Közel-Kelet ma is rendkívül fontos két országában, Irakban és Iránban többségben vannak a síita muszlimok: Irak lakosságának 60%-a síita, Iránban pedig a siizmus a lakosság több mint 90%-a által vallott államvallás. Az utóbbi országban az 1979-es forradalom után iszlám köztársaság jött létre, melynek első szellemi vezetője, Homejni ajatollah egészen új, a síizmuson nyugvó állam- és társadalomelmélettel gazdagította az iszlám politikai gondolkodását, s ily módon az egész muszlim világban nagy hatást fejtett ki. Cikkemben megkísérlem felvázolni a siizmus történeti kialakulását és főbb jellemzőit. Ezt annál fontosabbnak tartom, mivel a siizmus általában, és Magyarországon különösen is, az iszlámkutatások elhanyagolt területe, és az európai tudo-